Újabb falakat kell lebontani, mert a gyógyulás időnként négy lábon érkezik – írja Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója a Facebook bejegyzésében.
Sokan még ma is csak egy kedves „pluszként” tekintenek a terápiás kutyára, akik jókedvet hozhatnak ugyan, de nincs helyük, az egészségügyi intézményekben, az orvoslásban.
Mint írja: Magyarországon a terápiás kutyák jelenléte a szociális és oktatási intézményekben lassan természetesnek tekinthető. Gyógypedagógiai foglalkozásokon, fejlesztő pedagógiában, gyermekjóléti és gyermekvédelmi környezetben régóta bizonyítják értéküket. Az egészségügyi intézményekbe történő bejutásuk azonban még mindig külön engedélyhez kötött, és a jogszabály – egyelőre – nem támogatja a jelenlétüket.
A Budapesti Uzsoki Utcai Kórházban a rehabilitációs osztályon nap mint nap látják a csodát. Olyan betegek, akik már feladták, akik nem esznek, nem beszélnek, nem mozognak, szó szerint életre kelnek, amikor meglátják Sárit, az óriás uszkárt.
Amikor a beteg megérinti az állatot, a szervezetében mérhetően megemelkedik az oxitocin szintje, miközben csökken a kortizol – a stresszhormon – koncentrációja. A vérnyomás stabilizálódik, a szorongás oldódik. A világ rózsaszínné válik. De jelenleg a döntéshozók és az intézményvezetők egy része még mindig infekciókontroll-kockázatot lát a kutyák egészségügyi intézményekben való jelenléte miatt, pedig valójában gyógyító erő van bennük – írja Ficzere Andrea. Pedig a nemzetközi adatok egyértelműen kimondják, hogy a megfelelően szűrt, oltott és vizsgázott terápiás kutyák nem jelentenek nagyobb fertőzésveszélyt, mint egy látogató vagy maga a kórházi személyzet.
Finomhangolásra van szükség
Magyarországon a jogi keretek már léteznek, de a gyakorlat még gyerekcipőben jár. Egy 2009-es rendelet pontosan definiálja a terápiás kutyát: aki olyan segítő kutya, amely habilitációs és rehabilitációs folyamatokban vesz részt.
Sőt, egy 2020-as rendelet értelmében a segítő kutyák – így a terápiás kutyák is – beléphetnek a közszolgáltatást nyújtó intézményekbe, tehát az egészségügyi intézményekbe is. Akkor miért ritka vendég mégis a négylábú terapeuta a magyar kórházakban – teszi fel a kérdést Ficzere Andrea.
Ideje lenne túllépni azon a szemléleten, hogy a kutya csak a szociális szférába vagy a gyermekek mellé való
– írja Ficzere Andrea.
A stroke utáni rehabilitációban, a krónikus részlegeken, az onkológiai osztályon vagy a palliatív ellátásban a kutya nem „szórakoztató eszköz”, hanem a szakmai csapat integráns része.
Ficzere Andrea szerint eljött az idő a szabályozás finomhangolására. Olyan környezetet kell teremtenünk, ahol a kórházak félelemből nem bezárják az ajtót a segítő állatok előtt, hanem szakmai alapokon nyugvó protokollok mentén hívják be őket a gyógyítás folyamatába. A betegnek ugyanis joga van minden olyan segítséghez, ami lerövidíti a kórházi tartózkodást és javítja az életminőségét.
Idén is lesz DOGZ Fesztivál május 1-jén a városligeti Nagyréten. A fesztiválon a kutyások és kedvenceik nem csak szórakozhatnak és feltöltődhetnek, hanem releváns tudásra is szert tehetnek szakértők segítségével.
További részletek itt érhetők el>>>>>>>>
