A mesterséges intelligencia, az AI munkaerőpiacra gyakorolt hatásait rengeteg „zaj” nehezíti. Szalavetz Andrea, az ELTE KRTK Világgazdasági Intézete tudományos tanácsadója a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a különböző előrejelző modellek, empirikus kutatások és iparági megfigyelések gyakran egymásnak ellentmondó képet festenek. A tanulmányt a Magyar Közgazdasági Társaság online konferenciáján is bemutatta, és rámutatott, hogy ez a bizonytalanság komoly kihívást jelent a döntéshozóknak.
Mindenki másképp látja
Az ellentmondások főként abból adódnak, hogy egyes kutatások szerint az AI gyorsan és radikálisan átalakítja a munka világát, míg mások úgy látják, hogy a technológia hatása lassabb, fokozatos, és akár új munkahelyeket is teremthet. Ez a „zaj” nehezíti, hogy a politika meghatározza, hol és mikor kell beavatkozni, és hogy a munkavállalók fel tudjanak készülni a változásokra.
Az AI fejlesztők általában három–öt évet adnak az alkalmazkodásra, a közgazdászok szerint azonban ennél sokkal több idő áll rendelkezésre, akár húsz–huszonöt év is. A pesszimisták emellett arra is rámutatnak, hogy az Egyesült Államok technológiai szektorában több százezer embert bocsátottak el az utóbbi években. Ám Szalavetz Andrea szerint ezek az elbocsátások nem az AI miatt történtek, hanem mert a szektorba 2020 után ömlött a kockázati tőke, de a profitvárakozások nem teljesültek.
Az átállás lassú, de már érezhető a hatása
Ahhoz, hogy jobban megértsük az AI valós hatását, az OpenAI kutatói konkrét, mindennapi munkafolyamatokat vizsgáltak. Kilenc, az amerikai gazdaságban kulcsszerepet játszó iparág 44 tudásintenzív munkakörét elemezték, összesen 1320 tipikus feladatot – mérnöki tervezést, pénzügyi elemzést, orvosi döntéstámogatást – gyűjtöttek össze. Az eredmények azt mutatták, hogy az AI már most jelentős, akár két számjegyű termelékenységnövekedést hoz sok vállalati területen. Makroszinten azonban a gazdaság egészére vetítve a hatás még nem látható, ami arra utal, hogy az átállás lassú és összetett folyamat.
Szalavetz Andrea hangsúlyozta, hogy az AI nem teljes állások megszüntetésére képes, hanem inkább rutin feladatokat vesz át.
A humán munkaerő pedig arra szakosodik, amire komparatív előnye van a technológiával szemben. A tanulmány kiemeli, hogy az AI képessége és a tényleges automatizálás között nincs mindig lineáris összefüggés. Bár a mesterséges intelligencia képes összetett feladatokat elvégezni – nyelvi elemzést, képfelismerést, adatelemzést –, a cégeknek sokszor komoly átalakításokra van szükségük, hogy ezeket a képességeket be tudják építeni a munkafolyamatokba. Így bizonyos iparágakban gyorsan jelentkezhetnek az előnyök, máshol azonban lassabban vagy egyáltalán nem.
Fontos változás, hogy az AI ma már nem csak alacsony képzettséget igénylő, rutinfeladatokat érint. A technológia egyre több felsőfokú végzettséget igénylő, tudásigényes munkakörben jelenik meg. Ez átrendezheti a munkaerőpiacot: a kiemelkedően képzett szakemberek értéke nő, míg a közepes képességű munkavállalók versenyképessége csökkenhet. Ez egyszerre jelent oktatási és társadalmi kihívást, hiszen a jelenlegi iskolai és egyetemi rendszer nehezen alkalmazkodik a gyors változásokhoz.
Az elemzés ugyanakkor nem csak a veszélyekre figyelmeztet. Szalavetz Andrea szerint a bizonytalanság nem jelenti automatikusan negatív következményeket. A megfelelő szakpolitikai döntésekkel és oktatási reformokkal az AI előnyei széles körben hasznosíthatók, miközben a kockázatok csökkenthetők. A döntéshozóknak és a vállalatoknak folyamatosan figyelniük kell a változásokat, mert a technológia gyors fejlődése mellett a korábbi tapasztalatokból levont következtetések gyakran nem alkalmazhatók.
A jövőbelátó gömb, senkinek sincs a kezében
Az AI munkaerőpiacra gyakorolt hatása összetett és bizonytalan. Nem lehet egyszerűen megjósolni, mely munkakörök tűnnek el, és melyek lesznek keresettek. Ami biztos, az az, hogy a technológia mindannyiunk életére hatással lesz, és a felkészülés kulcsa a megfelelő stratégiákban és képzési programokban rejlik.
Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója szerint az elkövetkező öt évben az AI akár 20 százalékra növelheti a munkanélküliséget, kiemelve, hogy a gyors automatizáció a képzettségtől függetlenül sok dolgozót érinthet.
Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója ennél is radikálisabb előrejelzést tett: szerinte az AI az állások akár 40 százalékát is helyettesítheti. A mesterséges intelligencia nemcsak egyszerű rutinmunkákat, hanem komplex, tudásigényes feladatokat is kiválthat, ami jelentős társadalmi és gazdasági következményekkel járhat.
A Yale Egyetem friss kutatása szerint azonban a ChatGPT 2022 novemberi megjelenése óta az Egyesült Államok munkaerőpiaca meglepően stabil maradt. Az adatok azt mutatják, hogy még azoknak a dolgozóknak az aránya sem változott jelentősen, akik munkaköre a leginkább ki van téve az AI által kiváltható feladatoknak. A félelmek, miszerint a mesterséges intelligencia hirtelen tömeges elbocsátásokhoz vezetne, így egyelőre nem igazolódtak be.
A kutatások arra utalnak, hogy az AI hatása nem hirtelen és drámai, hanem fokozatosan és gyakran a vártnál lassabban érvényesül. A technológia önmagában nem szorítja ki a munkavállalókat; a gazdasági, szervezeti és képzési környezet is döntő szerepet játszik abban, hogy ki és mikor érzi a változásokat.
Az AI szakértők, akik a képességek halmazából indulnak ki, sokkal pesszimistábbak, mint ahogy a társadalomtudósok látják a mesterséges intelligencia szerepét a jövőben
– mondta Koren Miklós, a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora az online konferencián.
A mesterséges intelligencia vagyis az innovatív technológia potenciálja hatalmas, de az üzleti hasznosítás és a valós gazdasági hatása eltérő ütemben jelentkezik.
Az igaz, hogy az AI nagyon nagy technológia sokk a gazdaság számára, de heterogén, hiszen azt is nehéz megmondani, hogy milyen hatása van az internet elterjedésének a gazdaságra, mondta példaként a CEU professzora. Azoknak az üzleti modelleknek, amelyek az internet elterjedése kapcsán valósultak meg, azoknak lett hatása a gazdaságra, nem pedig az alap technológiának.
Tóth Ágnes, a Prohuman Zrt. korábbi vezérigazgatója szerint az AI megjelenésekor a hatást rövid távon általában túlbecsüljük, hosszú távon pedig alábecsüljük.
Az innováció tehát egyszerre ad lehetőséget és jelent kihívást, és a társadalmi felkészülés határozza meg, hogy a mesterséges intelligencia előnyei miként hasznosulnak.
Ott tör előre az AI, ahol munkaerőhiány van
– mondta Nógrádi József, a Trenkwalder Kft. stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója a konferencián.
Vitatja, hogy a diplomát elértéktelenítené a mesterséges intelligencia. Bár gyorsnak találjuk az AI fejlődését, de a 6G által vezérelt AI öt éven belül jelentős robbanást fog okozni – véli Nógrádi József.
Az AI az egyedüli megoldás, ami alkalmas lehet arra, hogy a polarizált, egymással versengő világot átlendítse a problémákon – véli a szakember. Fontos a felnőttképzés erősítése, hogy a munkavállalókat a munkaerőpiacon lehessen tartani – tette hozzá Nógrádi József.
Az AI tehát egyszerre ígéretes és kihívásokkal teli. A szakértők szerint a jövő munkaerőpiaca nagymértékben függ attól, hogy mennyire sikerül a társadalomnak, a vállalatoknak és az oktatási intézményeknek alkalmazkodni a gyorsan változó környezethez. Az előrejelzések pesszimista és optimista képe egyaránt jelen van, de az egyetlen biztos dolog, hogy az AI hatása mindannyiunk életére kiterjed, és a felkészülés, a megfelelő stratégiák és oktatási reformok kulcsfontosságúak a sikerhez.
