Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2026 áprilisán esedékes országgyűlési választás közeledtével a politikai közbeszéd egyik központi témájává vált a várható részvétel kérdése.
A kampányidőszakban publikált közvélemény-kutatások kivételesen magas aktivitást jeleznek, a megkérdezettek egyes esetekben akár 90 százalék feletti arányban állítják, hogy biztosan vagy valószínűleg részt vesznek majd a szavazáson.
Ezek az adatok erős politikai mobilizációs környezetre utalnak és a korábbi rekordokat meghaladó részvételt sugallnak.
A Republikon Intézet hangsúlyozza, hogy a pártpreferenciák és a részvételi szándék mérése nem teljesen ugyanaz a műfaj. A pártválasztás sok esetben hosszabb távon stabil attitűdöt jelent, ezzel szemben maga a részvétel függ több, előre nem teljes mértékben kontrollálható tényezőtől, például egy közbejövő programtól, vagy egy lebetegedő gyerektől a családban.
Így az intézet a múltbéli adatokból próbált levonni következtetést arról, hogy mely társadalmi közegekben stabilabb a részvételi hajlandóság, és hol nagyobb a lemorzsolódás a deklarált szándék és a tényleges megjelenés között.
Minden választással nő a részvételi arány
A választási részvétel a rendszerváltás óta hullámzónak mondható, azonban 2018-tól kezdve jellemző egy magasabb részvételi szándék.
1990 és 2010 között hat országgyűlési választást tartottak még a régi választási rendszerben, ami két választási fordulóból állt. A rendszerváltást követően megrendezett országgyűlési választásokon a részvételi arány hullámzó tendenciát mutatott. Az viszont jól látszik, hogy a részvétel akkor volt kifejezetten magas, amikor a választók azt érezték, hogy a választásnak van tétje, alacsony pedig akkor, amikor ennek a tétnek a hiányában relatíve érdektelenségbe fulladt a választás.
A 2002-es választásokon rekordszintű volt a részvételi arány, ami a mai napig nem változott. Az intézet hozzáteszi, hogy áprilistól már lehet, hogy más lesz a helyzet. Az első fordulójában a választásra jogosult polgárok 70,5 százaléka ment el szavazni. A második fordulóra pedig a magát korábban elbízó Fidesz növelni tudta a tétet és a két forduló közti mozgósítás révén 3 százalékponttal tudták növelni a már korábban is rekordmagas részvételt.
Azt, hogy az első fordulós vereség a Fideszt további mozgósításra késztette, nem mutatja be semmi olyan jól, mint Orbán azóta elhíresült mondata, miszerint: „Mindenki menjen el szavazni, s hozzon magával még egy embert!”. Ezzel a hatékony mozgósítással pedig Orbán majdnem meg tudta fordítani a választást is. A 2006-os választásnak egyik politikai oldal se tudott ekkora tétet adni, de a választási részvétel így is mindkét fordulóban aránylag magas lett.
Legközelebb igazán jelentős tétet 2018-ban érezhettek az emberek, ekkor már az új, egyfordulós rendszerben. Ekkor a taktikai szavazás miatt sokan hitték, hogy megszületett a megoldás a Fidesz egyéni körzetekben való legyőzésére, amit 2014-ben a második forduló kiesése okozott. Ez pedig a rendszerváltás óta másodszor elég volt egy 70 százalék feletti részvételhez. 2022-ben mindkét oldal nagy tétet adott a választásnak. Az ellenzék a teljes összefogással, a Fidesz pedig az ukrán háborúval való riogatással és egy népszavazással próbálta az urnához csalni támogatóit. Láthatjuk, hogy végül utóbbi sokkal sikeresebb volt ebben, ez pedig lényegében ugyanolyan szintű részvételt eredményezett, mint négy évvel korábban.
Meg tudták szólítani a bizonytalan szavazókat is
Mint hangsúlyozzák, 2026-ban a választásoknak mindkét oldal akkora súlyt ad, mint soha korábban. A Fidesz tovább fokozta az elmúlt évek háborús kampányát, narratívájuk szerint még a miniszterelnök is életveszélyben van. Eközben a Tisza Párt a korábbi pártokhoz képest sokkal innovatívabb módszerekkel és a nemzeti szimbólumok tudatos visszavételével tudott olyan szavazókat megszólítani, akiket korábban a baloldali és liberális pártok teljesen elengedtek. Magyar azzal is próbálja a tétet növelni, hogy egyre többet beszél elszámoltatásról, Szijjártó Péter esetében már életfogytig tartó börtönbüntetést is említett. Ilyen magasra srófolt tétek mellett könnyen elképzelhető, hogy a 2026-os választás rekord részvételt fog eredményezni.
Megváltozott a választás belső szerkezete
A Republikon Intézet adatai szerint 2018 és 2022 között enyhe, de következetes irányú mozgás figyelhető meg a részvétel belső szerkezetében. Mint írják, minél kisebb egy település, annál pozitívabb az elmozdulás az előző választáshoz képest. Az elmúlt 1-2 év kutatásai azt mutatják, hogy a Fidesz kizárólag a falvakban van egyértelmű előnyben a Tiszával szemben. Ebből következőleg a kisebb települések részvételének növekedése nem spontán folyamat, hanem célzott politikai mobilizáció eredménye. Az intézet szerint Magyar Péter látványosan törekszik arra, hogy ne engedje át a kistelepüléseket a Fidesznek.
A közlemény úgy foglalta össze a kutatást, hogy a kiélezett politikai verseny következetesen magasabb aktivitást eredményezhet, és nem az országos részvétel nagysága, hanem annak megoszlása lehet a döntő, különösen a vidéki és városi részvétel közötti különbségek alakulása szempontjából.
