A Blikk fedezte fel a Csömöri Hírek nevű Facebook-oldalon, hogy polgári engedetlenség keretében besokalltak a helyiek, és minden választási plakátot látványosan leszedtek a környékükön.
Elegük lett az obszcén lefestésekből, az eltorzított politikusi arcokból, a ráfestett horogkeresztekből, vagy éppen az összetört választási plakátokból. Egy csapat csömöri polgár – szándékosan fényes nappal – végigment a település főútjain, gyűjtőútjain, és leszedte az összes párt plakátját, majd elvitte és leadta azokat a helyi gondnokság telephelyén – írják a közösségi oldalon.
A természet érdekében is léptek
Karácsony Gergely március közepén közölte, hogy Budapesten a fákra rögzített választási plakátokat tüntetik el, mert a főpolgármester szerint a főváros zöldterületei közös értéket képviselnek, és nem „politikai hirdetőfelületek”. Aki Budapestért akar dolgozni, az kezdje azzal, hogy tiszteletben tartja az értékeit – fogalmazott.
A hozzászólásokban kapott hideget és meleget is: többen politikai hangvételű replikával illették a városvezetőt, felemlegetve a témához szorosan nem kapcsolódó kritikákat. Mások mélyen egyetértettek, mondván, hogy a természet érdekében kell ez a lépés, a plakátokra úgyis túl sok pénzt kidobnak, holott mindenki el tudja dönteni ezek nélkül is, hogy kire szavazzon. Akadt olyan vélemény is, ami szerint a következő kormánynak az egész utcai plakátozást úgy ahogy van, meg kéne tiltania.
Elavult módszer, sok a túlzás
Idén egyébként a különböző fórumokban feltűnően hangosak az ellenérzések a klasszikus kampányeszközzel kapcsolatban – úgy tűnik, a social média korában már inkább elavultnak bizonyul a köztéri plakátozás, főként, hogy valóban tömegesen fordulnak elő túlzások, rongálások, személyeskedő firkálások.
Korábban megírtuk: több vidéki város mellett Óbudán is kezdeményezték a félelemkeltő, megalázó utcai plakátok, háborúval riogató tartalmak betiltását, amik jogsértőek és etikailag erősen kifogásolhatók.
A háborús üzenetek kapcsán a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány is arra figyelmeztetett, hogy a félelemre, erőszakos vagy traumatizáló tartalmakra építő politikai kommunikáció káros a gyermekek mentális egészségére, amire mindenkinek kötelessége tekintettel lenni.
Megbüntethetik, aki önbíráskodik
Az Economxnak Derecskei Zsuzsanna ügyvéd a választási csalások témájában azt is elmondta: ugyan nincs általános törvényi definíció, de csalásnak számít minden olyan cselekmény, ami sértheti a választás tisztaságát. Így például a „felülplakátolás” vagy a rongálás is – utóbbi esetben büntetőjogi felelősséget is megalapozhat, ha a politikus arcára bajuszt, szakállt, vagy más, oda nem illő motívumot firkálnak.
