A kormány rendelettervezete alapján a magyar-szerb kőolajvezeték Százhalombatta-Algyő-Röszke szakasza kiemelt beruházássá és a kapcsolódó közigazgatási ügyek kiemelt jelentőségűvé válnak. A lépés célja, hogy a beruházás gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben valósulhasson meg, elősegítve a hazai kőolaj- és üzemanyag-ellátás biztonságát, valamint a nemzetgazdaság versenyképességét - derül ki a kormány honlapjára felkerült rendelettervezetből.
A szöveg szerint a beruházás előkészítésével, kivitelezésével és üzembe helyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárásokban a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal látja el a koordinációt.
A rendelet egyszerűsített szabályokat vezet be az építésügyi, településképi és régészeti eljárásokra, a tervezetben a kormány azt írja például, hogy a beruházás kapcsán nincs szükség településképi bejelentési vagy véleményezési eljárásra, és az építési tevékenység megkezdhető tulajdonosi nyilatkozat hiányában is, amíg a hiányzó nyilatkozatok rendelkezésre nem állnak.
A tervek szerint a vezetékhez kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási és fejlesztési munkák is a gyorsított eljárás részeként valósulhatnak meg, a szakhatósági hozzájárulások pedig rövid, előre meghatározott határidőn belül történnek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február közepén Belgrádban, a szerb energiaügyi miniszterrel, Dubravka Dedoviccsal folytatott egyeztetését követően jelentette be, hogy Magyarország és Szerbia az eddigi sikerekre alapozva készen áll egy új kőolajvezeték megépítésére. Akkor közölte azt is, hogy a megvalósíthatósági tanulmány már el is készült: Magyarországon mintegy 180, Szerbiában pedig 120 kilométernyi vezetéket kell építeni nagyjából évi ötmillió tonna kapacitással. A magyar oldalon nagyjából ez egy három évig tartó 320 millió eurónyi beruházás.
