0 %
0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ez a módszer megmentheti a céget, de ugyanígy el is buktathatja

A 2026 elején is alacsony, közel 4,4 százalékos munkanélküliségi ráta mellett számos ágazatban –különösen az építőiparban és az élelmiszer-feldolgozó szektorban – továbbra is súlyos munkaerőhiány tapasztalható. Egyre több vállalat fordul munkaerő-kölcsönzéshez és külföldi munkavállalók foglalkoztatásához, ám ezek a megoldások csak akkor jelentenek valódi segítséget, ha a cégek nem gyors tűzoltásként, hanem tudatosan felépített, adózásilag- és jogilag rendezett modellként alkalmazzák őket.

2026. január 26. hétfő, 06:15

Ugyan a hivatalos munkanélküliségi mutatók kedvezőek, a strukturális munkaerőhiány egyre élesebben jelentkezik az építőipar, a mezőgazdaság, valamint az élelmiszerfeldolgozó- és logisztikai szektorokban. A megfelelő képzettségű munkaerő hiánya gyakran akadályozza a megrendelések teljesítését és a termelés zavartalan működését. 

A munkaerő-kölcsönzés és a külföldi munkavállalók bevonása önmagában nem probléma – sőt, sok esetben ez az egyetlen reális megoldás. A kockázat ott kezdődik, amikor mindez átgondolatlanul, kizárólag operatív kényszerből történik

– mutatott rá Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

A korábbi tapasztalatok szerint a cégek gyakran alábecsülik a munkaerő-kölcsönzés és a külföldi foglalkoztatás komplexitását. A tényleges munkavégzés helye, az adóügyi illetőség, a járulékfizetés országa, valamint a munkáltatói jogkörök megosztása mind olyan tényezők, amelyek hibás kezelése komoly kockázatokat hordozhat.

Egy rosszul kialakított konstrukció nemcsak adókockázatot, hanem munkaügyi bírságot vagy akár több országot érintő jogvitát is eredményezhet. A hatóságok egyre inkább ezekre az összetett foglalkoztatási modellekre fókuszálnak – tette hozzá Bagdi Lajos.

A munkaerő-kölcsönzés akkor válik valódi megoldássá, ha nem ideiglenes kényszermegoldásként, hanem tudatosan felépített modellként jelenik meg a cég működésében. Ilyen lehet például, ha:

  • a munkaerőigény szezonális vagy projektalapú,
  • a munkavégzés helye és időtartama pontosan meghatározott,
  • a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő szerepe szerződésben egyértelműen rögzített,
  • az adó- és járulékfizetés kérdéseit előre tisztázzák.

Kockázatot jelenthet ugyanakkor, ha a kölcsönzés tartós megoldássá válik anélkül, hogy a foglalkoztatási struktúra tükrözné a valós működést, vagy ha a külföldi munkavállalók esetében nem megfelelően kezelik az adóügyi illetőség és a társadalombiztosítás kérdését.

Ennek fényében azok a vállalatok lesznek sikeresek 2026-ban, amelyek a munkaerőhiányt
integráltan, HR-, adó- és jogi szempontból átgondolt megoldásokkal kezelik, nem csupán gyors
tűzoltásként. A szakértők szerint a megelőzés minden esetben olcsóbb és hatékonyabb, mint egy utólagos bírság vagy peres eljárás. A tudatos munkaerő-kölcsönzési és külföldi foglalkoztatási konstrukciók hosszú távon stabilitást, kiszámíthatóságot és versenyelőnyt jelentenek.

Máig fáj a megalázó kettős adóztatás, gyors megoldásban bíznak Nagy Mártonék
Tavaly január elsejétől a gyakorlatban is hatályon kívül helyezték az 1979-ben kötött magyar-amerikai kettős adóztatást kizáró egyezményt, miután azt a Biden adminisztráció 2022-ben egyoldalúan felmondta. Eközben hasonló megállapodás még mindig él Oroszország, illetve az Amerikai Egyesült Államok között. A helyzet mielőbbi orvoslását reméli Donald Trumptól Nagy Márton.
Bővebben>>>
Kiffer Anna
Kiffer Anna

Ez is érdekelhet