BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Félsivataggá válik a Duna–Tisza köze, sorra adják fel a gazdák

A két nagy folyó közötti magyarországi területen egy évszaknyi eső hiányzik a földekről. A helyzet kilátástalannak tűnik, a mezőgazdasági válság pedig egyre súlyosabb.

2025. augusztus 13. szerda, 06:34

Fotó: Getty Images / Contributor / Gareth Fuller

Fehér Balázs, a HungaroMet meteorológusa szerint

egy évszaknyi csapadék hiányzik a mezőgazdaságból, és a következő héten tovább romlik az aszályhelyzet.

  • Bár az elmúlt két hétben esett némi csapadék, az ország jelentős részén jóval elmaradt a sokéves átlagtól.
  • Sokfelé 10-25 milliméter eső hullott, helyenként 30-60 milliméter,
  • ám a középső és keleti országrészben több helyre mindössze 1-4 milliméter jutott.

Az InfoRádiónak nyilatkozva Fehér Balázs elmondta, hogy a Dunántúlon és az Észak-Alföldön enyhült az aszály, de ez csak tűzoltás jellegű segítség volt, a problémák nagy részét nem oldotta meg.

A Homokhátság és a Dél-Alföld térségében továbbra is súlyos aszály uralkodik, mivel oda nem jutott el a csapadék. A talaj felső egy méterében 150-170 milliméternyi, azaz egy teljes évszaknyi eső hiányzik.

A meteorológus szerint

a Homokhátság már félsivatagi környezetnek tekinthető, és a kilátások sem biztatóak: a következő egy hétben nem várható jelentős csapadék.

Vasárnap ugyan érkezik egy hidegfront, de az előrejelzések szerint kevés helyen hoz majd esőt, és a csapadék mennyisége is szeszélyes területi eloszlású lesz. Csak foltokban lehet záporokra vagy zivatarokra számítani, nagyobb mennyiségű eső a következő egy-két hétben nem várható.

A HungaroMet agrometeorológiai elemzése szerint az előttünk álló 8-10 napban fokozott párolgás mellett a talajok gyorsan veszítenek nedvességtartalmukból, így a mezőgazdasági aszály kiterjedése és mértéke tovább nő majd.

A napos, száraz idő, a 30 fok fölötti csúcshőmérsékletek és a gyakori légköri aszály nemcsak a szántóföldi növények fejlődését nehezítik, de az érésben lévő zöldségeknél és gyümölcsöknél is növelik a napégés veszélyét - tette hozzá Fehér Balázs.

A Duna-Tisza-közén a súlyos aszály miatt egyre több termelő fontolgatja, hogy felhagy a gazdálkodással.

A Homokhátságon hagyományosan kukoricát, gabonát és napraforgót termesztenek, ám a klímaváltozás okozta hőhullámok és a csapadékhiány drasztikusan csökkentette a terméshozamokat, miközben a talajvízszint folyamatosan csökken.

T. E.
T. E.

Ez is érdekelhet