Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Végre egy klasszikus, 137 oldalas salátatörvénnyel támad a kormányzat, amelynek az Igazságügyi Minisztérium
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről
Ebben az egészségügyön keresztül, a közlekedésen át a védelmi iparig, valamint a menekültügyi és határrendészetig számtalan területet érintenek
az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel.
Mindenesetre a salátatörvény 35. paragrafusában az Európai Unió által Magyarországra kiszabott uniós bírsággal és annak visszafizetésével foglalkozik a törvényalkotó:
Az Európai Unió Bírósága által a C-123/22. számú Bizottság kontra Magyarország ügyben 2024. június 13-án kihirdetett ítélet tekintetében a hatáskörrel rendelkező döntéshozó jogosult az ítélettel kapcsolatos valamennyi tény és jogi körülmény mérlegelése alapján dönteni a bírság közvetlen vagy a fizetési kötelezettség Európai Bizottság általi beszámítással történő teljesítéséről, és a közvetlen teljesítés időpontjáról.
Tehát az Ukrajnával kapcsolatos salátatörvényben rögzítette a kormányzat, hogy két választási lehetősége maradt a kormányzatnak a bírsággal kapcsolatban, vagy a
- közvetlen fizetés,
- vagy pedig a fizetési kötelezettség beszámítása.
Az indokolás szerint
ez lehetővé teszi az Európai Unió Bírósága által a C-123/22. számú Bizottság kontra Magyarország ügyben 2024. június 13-án kihirdetett ítélet tekintetében hatáskörrel rendelkező döntéshozó számára, hogy döntsön az ítélet végrehajtásának részleteiről.
Legutóbb február végén írtunk arról, hogy az Európai Bizottság eddig több mint 130 milliárd forintnak megfelelő eurót vont le kohéziós támogatásokból, miután Magyarország nem teljesítette a menekültügyi szabályoknak megfelelő kötelezettségeit, és a büntetések továbbra is halmozódnak.
A magyar kormány álláspontja szerint az ítélet politikailag motivált, és azt igazságtalannak tartja, ezért inkább jogi lépéseket tesz, nem változtat a hazai törvényeken, így az eljárás pénzügyi szempontból jelentős terhet ró az országra:
Magyarországnak egy 200 millió eurós átalánybírságot kellett volna befizetnie, emellett pedig napi 1 millió eurós büntetést kapott, amíg nem tesz eleget a bírósági döntésében foglaltaknak és módosít a hazai jogszabályokon.
A Bizottság korábban az ítélet kapcsán úgy fogalmazott, az valójában arról szól, hogy Magyarország nem hozott meg több olyan intézkedést a menedékkérők kérelmeinek elbírálási eljárása és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeliek visszaküldése tekintetében, amelyek meghozatalára a tagállamok által közösen elfogadott és más nemzetközi megállapodásokra is épülő uniós jogszabályok kötelezik az országot.
Így szerintük Magyarország
- nem tette lehetővé, hogy nemzetközi védelemre jogosult személyek a fenti megállapodásokban és szabályokban előírt módon folyamodhassanak a magyar hatóságokhoz e védelemért;
- nem tette lehetővé, hogy a nemzetközi védelemért folyamodó személyek kérelmük elutasítása és ezzel szembeni fellebbezésük esetén a fellebbezés jogerős elbírálásáig meghatározott esetekben Magyarországon maradjanak;
- illetve nem alkalmazta az uniós jogszabályok által előírt eljárásokat a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése során.
A közlés szerint a Bíróság azt is megállapította, hogy Magyarország kötelezettségszegése, amely a fenti körben a többi tagállamra hárítja az uniós jog betartásának felelősségét – ideértve a pénzügyi vonatkozásokat is – súlyosan sérti a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elvét.
