Az államtitkár a vele készült interjúban azt mondta, azzal, hogy augusztus óta az Energiaügyi Minisztérium egységes irányítása alá került a hazai vízügyi ágazat, egy közös tárcába szerveződött három felelősségi kör: a vízgazdálkodás, a vízvédelem és a víziközmű-szolgáltatás. Hangsúlyozta, a víziközmű-ágazatban már tavaly januárban 10, majd később egy újabb 5 százalékos bérfejlesztés történt, az állami mellett az önkormányzati cégeknél is.
V. Németh Zsolt szerint ugyan a hazai árvízvédelem hatékony, mégis paradigmaváltásra van szükség. Ezt azzal magyarázta, hogy persze a hazai árvízvédelmi rendszer arra épült ki, hogy a víz elvezetésével mentesítsen bennünket a veszélytől, az ugyanakkor tévhit, hogy a Dunán lefolyó csúcsközeli árvízből a Tisza vízgyűjtő területén a következő nyárra öntözővizet lehet nyerni. Ez ugyanis ellentmond a fizika törvényeinek.
Leszögezte, alapvetés, hogy a vízügy szolgáltat, nincs önmagából eredeztethető vízgazdálkodási érdeke, a következő időszak kulcskérdése pedig az, hogy az egyes ágazatok szereplőivel miként tudnak együttműködni, valamint hogy mi tekinthető sikernek.
„Öntözzük a lehető legnagyobb területet, vagy érjük el a lehető legnagyobb hozzáadott agrártermelési értéket, netán a lehető legnagyobb talajvízszint-emelkedést a víz visszapótlásához?”
– tette fel a kérdést a Magyar Nemzet szerint az államtitkár.
A Nemzeti Vízművek Zrt. négy évvel ezelőtti indulása óta szerinte több veszteséges szolgáltató nyereségessé vált, továbbá az is lehetővé vált, hogy tulajdonosi formától függetlenül a leoptimálisabban legyenek használhatók a szomszédos vízbázisok, valamint hogy közös villamosenergia beszerzéssel csökkentsék a költségeket.
V. Németh Zsolt szerint az integráció óta a vízközmű-szektorban közel ezermilliárdos fejlesztéseket hajtottak végre, tíz alatt megduplázódhatott a szennyvíztelepek száma, most pedig a rekonstrukcióban is lépnek.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.
