BUX 137985.95 -0,3 %
OTP 44030 -1,83 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Lejárt az idő: külföldön külföldiekért harcolhatnak a magyar katonák

Fontos határidő járt le, ugyanis a magyar választópolgárok már nem szólhatnak bele a Magyar Honvédségről szóló törvény megváltoztatásába. Így egy lépéssel közelebb kerülhetnek a katonáink ahhoz, hogy Magyarország területén kívül nem magyar állampolgár kimenekítését akár fegyveres harc árán is megtegyék. A honvédelmi tárca egyelőre hallgat.

2024. szeptember 20. péntek, 12:15

Fotó: MTI / Vasvári Tamás
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A kormányzat hivatalos honlapjára felkerült egy jogszabálytervezet, amely több ponton változtatná meg A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló (2021. évi CXL. számú) törvényt. 

Az egyik ilyen az a paragrafus, amely a Honvédség azon feladatait sorolja,

amelyeket fegyverhasználati joggal lát el.

A jelenlegi szabályozás ezekben az esetekben kell fegyvert ragadnia a magyar katonáknak:

  • Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme,
  • a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése és védelme,
  • váratlan támadás esetén a felkészített erőkkel arányos ellentevékenység végrehajtása,
  • a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, békefenntartó, válságkezelési és humanitárius feladatok – teljesítése,
  • a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek, illetve a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények, valamint a Kormány által kijelölt egyéb létesítmények és rendezvények őrzése és védelme,
  • a felkészített erőkkel védett személyek személykísérésében való részvétel,
  • a talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, és egyéb tűzszerészeti feladatok végrehajtása,
  • honvédelmi válsághelyzetben az államhatár ellenőrzésében való részvétel,
  • közreműködés a menedékjogról szóló törvény szerinti tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, valamint az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekmények elhárításában,
  • közreműködés – a hatályos nemzetközi normák betartásával – a magyar állampolgárok életét, testi épségét Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, a kimenekítés végrehajtásában,
  • közreműködés egyes szükségállapoti feladatokban,
  • közreműködés a védelmi és válságkezelési feladatokban, különösen a közrendet és a közbiztonságot jelentős mértékben veszélyeztető fenyegetések kezelése és az összehangolt védelmi tevékenység során,
  • közreműködés a Kormány döntése alapján a veszélyhelyzettel, valamint az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzettel kapcsolatos feladatokban.

A fenti felsorolásban kiemeltünk egy pontot, mert ezzel kapcsolatban tervez a kormányzat egy fontos változást. Ami szó szerint így hangzik: 

„közreműködés – a hatályos nemzetközi normák betartásával – a magyar állampolgár vagy más személy életét, testi épségét Magyarország területén kívül fenyegető veszélyek, különösenháborús cselekmények, fegyveres konfliktusok, terrorcselekmények, természeti vagy ipari katasztrófák esetén a bajba jutott személy mentésében, hazatérése biztosításában, a kimenekítés végrehajtásában”.


Ez tehát azt jelenti, hogy a feladat mostantól nem csak a magyar állampolgár, hanem a

más személy életének,

testi épségének is a védelme „Magyarország területén kívül fenyegető veszélyek, különösen háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok, terrorcselekmények, természeti vagy ipari katasztrófák esetén”, s

fegyverhasználati jog mellett kell a bajba jutott külföldi személy kimenekítését is végrehajtani. 

A tervezetről szóló társadalmi egyeztetés határideje szeptember 19-én járt le, így a változtatás nemsokára a Parlament elé kerülhet. Természetesen kerestük a hét elején a Honvédelmi Minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig még nem reagáltak. Így egyelőre nem tudhatjuk, hogy mi szükség van a magyar katonák külföldi feladatköreinek kiszélesítésére. 

Feltételezhetjük, hogy a csádi magyar katonai misszió miatt van szükség a fegyverhasználati jog bővítésére, de felmerülhet akár az Ukrajnában zajló háború, vagy épp a közel-keleti krízis. Néhány nappal ezelőtt egy magyar cég neve is felmerült a Hezbollahot ért - valószínűleg - izraeli titkosszolgálati akció kapcsán. A csipogós bombákról a magyar titkosszolgálatoknak is be kell számolnia

Sarkadi-Illyés Csaba
Sarkadi-Illyés Csaba
Újságíró
A 2014-es önkormányzati választások óta dolgozik belpolitikai újságíróként. Az Alfahírnél kezdett gyakornokként, majd újságíró, szerkesztő és megbízott főszerkesztő lett egészen 2023 nyaráig. Elmondása szerint már több politikai messiást is követett a több mint egy évtizedes pályafutása során, emellett közelről figyelhette az elmúlt időszak választási kampányait, a politikai kommunikáció változását. Az újságírás mellett jelenleg is több televíziós, rádiós és online csatornának is állandó vendége, így a Hír Tv, az Atv, az Ultrahang, Spirit FM különböző műsoraiban is találkozhatnak vele. Ugyanakkor közéleti és üzleti kerekasztal- és pódium-beszélgetéseket is vezetett. Az Economx csapatához 2023-ban csatlakozott. Elsősorban a makrogazdasági és védelmi ipari témákban publikál, de megjelennek írásai az Öt.hu és az Index felületein is.

Ez is érdekelhet