A főpolgármester a Szabadság–szoborra tervezett kereszt kapcsán tett közzé egy Facebook-bejegyzést, tiltakozva az átalakítás ellen, amellyel szerinte Budapest sokszínű közösségét akarják megosztani.
A közterületi alkotások vallási vagy civilizációs jelképeinek megcsonkítása pedig nemcsak hogy káros, de bűnös is.
– írta néhány napja a bejegyzésben, amelyben a Margit híd megrongált Szent Korona-ábrázolásairól is szót ejtett.
„A magam részéről nem tudom támogatni, hogy utólagos belebabrálással bontsák meg a letisztult, mindeddig közmegelégedésre a város jelképévé vált műalkotás egységét. Miközben elítélek minden olyan törekvést, amely meg akar csonkítani közterületi alkotásokat vallási vagy civilizációs jelképek eltávolításával. Éppen ezért elrendeltem a Margit híd pilléreit díszítő Szent Korona ábrázolásokról letört keresztek haladéktalan helyreállítását” – idézi az Építészfórum Karácsony Gergely szavait.
A kereszteknek nincs felhőtlen múltjuk
A szobrokon lévő kereszteket többször is megrongálták – 2019-ben például egy 22 éves nő rúgta le a jelképet. 2021 januárjában kamera rögzítette az esetet, amikor egy férfi és egy nő letöri a keresztet. Miután a BRFK közzétette a bűncselekmény felvételeit, az elkövetők feladták magukat. Utoljára tavaly augusztusban történt hasonló, amikor a Pest felé vezető oldalon lévő Szent Korona kőkeresztjét rongálták meg.
Augusztus 14-én a Szent István Intézet kezdeményezésére a CitizenGO Magyarország petíciót indított a keresztek helyreállításáért. Az MTI közleménye szerint közel 16 ezren írták alá a kezdeményezést.
A Margit híd műemléki rekonstrukciója 2009-2011 között zajlott. Az útpálya felújítása, a kerékpársáv kialakítása, az aluljáró megszüntetése mellett az is cél volt, hogy a híd esztétikája és díszítése visszakapja az eredeti, átadáskori, illetve az 1910-es éveket idéző képét. A középpilléreken ekkor került elhelyezésre a magyar történelmi címer és a kőpárnára ültetett díszes korona.
