Magyarország júliusban veszi az Európai Unió Tanácsának soros elnöki posztját a júniusi európai parlamenti választások után, Orbán Viktor miniszterelnök pedig erre készülve jelentős erőforrásokat mozgat meg azért, hogy saját képére formálja az európai közösséget.
Soft power
A magyar kormány még 2021-ben vásárolt meg egy hatalmas, XVIII. századi kastélyt a belga fővárosban, amelynek felújítása jelenleg is gőzerővel zajlik. Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete szerint az új épület kulturális rendezvények találkozási pontjaként és színhelyeként szolgál majd.
A magyar tisztségviselők által egyszerűen csak „Magyarország Házként” emlegetett kastély a legújabb eleme Budapest egyre erősödő brüsszeli jelenlétének.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) is nyitott egy brüsszeli irodát 2022-ben mintegy húsz fős stábbal, amely azóta is erősen képviseli a konzervatív álláspontot az uniós ügyekben. A szervezet legutóbbi brüsszeli rendezvényén az Európai Parlament fiatal munkatársai szóba elegyedhettek uniós országok képviselőivel, miközben különböző jobboldali felszólalóktól hallhattak előadásokat a populizmus térnyeréséről.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint az MCC konzervatívabb képet fog adni az EU politikájáról és filozófiájáról, ami Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése óta kifejezetten hiányzik.
Mindenki azt mondhatja, hogy teljes az egyetértés Európa stratégiai irányával kapcsolatban, de ez nem igaz. Az a célunk, hogy befolyásoljuk az európai vitát
– jelentette ki.
Szövetségépítés
A Politico mindezek kapcsán friss elemzésében arról ír, hogy a magyar miniszterelnök személyében az EU egy olyan újfajta euroszkeptikussal néz szembe, aki nem kilépne a blokkból, hanem formálni akarja annak politikáját Ukrajna támogatásától kezdve a klímaváltozás elleni küzdelmen át egészen a migrációig.
„Ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, el kell foglalnunk Brüsszelt, és változást kell vinnünk az Európai Unióba” – adta ki a parancsot a kormányfő a március 15-e alkalmából tartott beszédében.
A brüsszeli változások elérésére jó lehetőség kínálkozik a két hónap múlva tartandó EP-választáson, amelyen az Európai Külkapcsolatok Tanácsának legutóbbi közvélemény-kutatása szerint jobboldali előretörés várható a nacionalista pártok térnyerésével, valamint a centrista és baloldali erők mandátumvesztésével.
„Ez a forradalom nem egy éjszaka alatt fog végbemenni, a változás azonban júniusban kezdődhet. Ez a reményem, és ezen dolgozom. Megpróbálok szerepet játszani a jobboldal egységesítésében, és elsöpörni a szocialista, baloldali, progresszív, liberális veszélyes fickókat” – mondta Orbán Viktor az Antalyai Diplomáciai Fórumon, a jobboldal egységesítésére pedig már meg is kezdődött a szövetségesek keresése.
A Fidesz az Európai Néppártból (EPP) való távozása után az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjában találhat új otthonra, amelyben Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a legfajsúlyosabb szereplő, emellett a magyar kormánypárt régi szövetségese, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) is ehhez a közösséghez tartozik.
A legfrissebb közvélemény-kutatások előrejelzése szerint a Fidesz csatlakozása esetén az ECR lehet a júniusi választások után az Európai Parlament harmadik legnagyobb képviselőcsoportja.
Az egyre szorosabb kapcsolatok jegyében a magyar miniszterelnök egy nappal az uniós vezetők találkozója előtt repült Brüsszelbe, hogy átadja az ECR európai parlamenti társelnökének, Ryszard Legutko lengyel akadémikusnak a Polgári Magyarországért Alapítvány Hunyadi János-díját.
Egy új EU víziója
Az Európai Unióból való kilépés helyett Orbán és szövetségesei ragaszkodnak ahhoz, hogy az uniót át kell alakítani, több hatalmat kell adni a nemzeti kormányoknak és vissza kell vágni a brüsszeli intézmények hatásköreit.
A szuverenitás a fő gondolat. Szükségünk van valakire, aki az egyes nemzeti tagállamok együttműködésének eszméjét képviseli – nem pedig egy szövetségi felépítményt. Valójában ez volt az EU gondolatának központi eleme az elején
– mondta a magyar elképzelésekről Orbán Balázs.
Ennek a gondolatnak a megtestesítői a brüsszeli vétók is, amelyekkel az elmúlt időszakban többször is élt a miniszterelnök. Ezek miatt elsősorban Franciaországból és Németországból felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint az uniós döntéshozatal bizonyos területein (például a külpolitika) el kellene törölni az egyhangúság követelményét. A magyar kormány minden ezzel kapcsolatos lépést hevesen ellenez.
„Sem a külpolitikában, sem a közös hitelprojektekben nem látok hajlandóságot Magyarországon a szuverenitás további feladására. A szuverenitást lépésről lépésre veszted el. Meg akarjuk állítani ezt a véget nem érő föderalizációt” – mondta a miniszterelnök politikai igazgatója.
Brüsszelben mindezek miatt attól tartanak, hogy Orbán Viktor arra fogja felhasználni a magyar uniós elnökség időszakát, hogy a saját céljainak megfelelően befolyásolja a folyamatokat. Erre utalhat, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az év elején arról beszélt, hogy a magyar elnökség fókuszában lesz a migráció kérdése, mivel azt szeretnék elérni, hogy „az Európai Unió ne vonzza, hanem megállítsa az illegális migránsokat".
Emellett a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának előmozdítása kaphat még kiemelt szerepet, miközben Ukrajna csatlakozása, valamint a klímapolitikai kérdések háttérbe szorulhatnak az uniós diplomaták várakozásai szerint.
