Ahogy arról az Economx is beszámolt: a 11. Esztergom-Nyerges
Rally második versenynapján, 2024. március 24-én 12 óra 20 perc körüli időben a
1126-os számú úton Lábatlan és Bajót között a 6-os kilométerszelvényben az
egyik versenyautó letért a kijelölt útszakaszról, és az aszfaltozott úton,
illetve az út menti füves területen tartózkodók közé hajtott.
A baleset a nézők elől elzárt területen történt, az ott tartózkodás tilalmára tábla is figyelmeztetett. A baleset következtében három férfi és egy nő a helyszínen életét vesztette, ketten életveszélyes, öten súlyos, egy fő könnyű sérüléseket szenvedett.
A rendőrség a baleset körülményeit büntetőeljárás keretében
vizsgálja halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett
gondatlan veszélyeztetés vétség elkövetésének gyanúja miatt folytat eljárást
ismeretlen tettes ellen.
Bukótereket kell kijelölni
Az Economxnak a szakjogász elmondta: a Magyar Nemzeti
Autósport Szövetség honlapján is
elérhetőek az irányadó szabályzatok, ezek között részletes felsorolások
találhatóak a szervezéssel, a szervezők felelősségével, a biztonsági
követelményekkel kapcsolatban.
Csordás Levente szerint azokon a területeken, ahol szakmai
zsargonban úgynevezett bukótér van, ahol néző nem tartózkodhat, vagy fizikai
akadállyal, vagy figyelmeztető jelzéssel kell jelezni, hogy tiltott zónáról van
szó. A bukóteret minden esetben szakértők jelölik ki.
Szujó Zoltán, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnöke viszont
úgy nyilatkozott, hogy a nézők nem állhattak volna azon a területen, ahol
voltak, és többször is figyelmeztették őket. Táblával és szalaggal jelölték a
rendezők azt a területet, ahova nem szabad a szurkolóknak állni. Többszöri
figyelmeztetés ellenére a szurkolók sajnos visszamentek erre a területre.
Határozottabbnak
kellett volna lenniük a rendezőknek?
Adja magát az első kérdés, hányszor kellett volna és milyen
határozottan figyelmeztetni a nézőket? Az Economx megkeresésére Kovács Szabolcs
szakjogász elmondta: a vonatkozó jogi szabályozásból talán az emelhető ki, hogy
a rendezvény megtartásához hatósági engedély szükséges, ennek pedig szerves
részét képezik a védőtávolság betartására vonatkozó előírások.
A hatósági engedély előírja azt is, hogy olyan biztonsági
személyzetet kell garantálni, akik gondoskodnak a védőtávolság nézők általi
betartásáról. A korábban már megtörtént hasonló balesetek elbírálásánál a
rendezvény szervezőinek kártérítési felelőssége éppen ezen követelmények
megsértése miatt merült fel.
A polgári jogi
felelősség kérdései
Csordás Levente szerint a legnagyobb biztonságra törekvés
mellett is történhetnek balesetek. Például az 1961-es Olasz Nagydíjon történt ilyen. A
második körben Wolfgang von Trips ütközött Jim
Clark Lotusával, amelytől a német pilóta Ferrarija a pálya mellett álló nézők
közé csapódott. Az incidensben Von Trips és a jelentések szerint 15 néző
veszítette életét.
Majdnem hasonló eset történt a 2022-es Brit Nagydíjon is,
ahol a start utáni balesetben az egyik jármű irányíthatatlanul sodródott a
nézők felé és az abroncsokból álló falat már áttörte.
Annyi bizonyos, ha láthatóan le van kerítve az adott terület és erre tábla, vagy egyéb jelzés is figyelmeztet, akkor a szervező a szükséges intézkedést megtette. Ha ez nem történt volna meg, akkor polgári jogi szempontból szerződésszegéssel okozott kárért állapítható meg a felelősség.
Nagyon nehéz megmondani, hogy ebben az eljárásban miképp
értékelik az illetékesek majd azt a tényt, miszerint a nézők nem tartották be a
részvételi szabályokat és tiltott helyen tartózkodtak. Például a mozgólépcsőn
is úgy kell utazni, hogy az bármikor megállhat, illetve megállíthatják. Erre
tekintettel, ha a használó nem kapaszkodik, és ezért elesik, aminek
következtében megsérül, úgy az üzemeltető mentesülhet a felelősség alól.
Kovács Szabolcs szerint akár az is előfordulhat, hogy amennyiben
a nézők sem tartották be a biztonsági szabályokat, kármegosztást rendel el a
bíróság.
A sofőr nem a közúti
közlekedés része
Ami a sofőr felelősségét illeti, ő ellene talán halált okozó
súlyos testi sértés kapcsán nyomozhatnának, ám erre valószínűleg nem kerül sor.
Csordás Levente szerint a verseny idején a KRESZ nem érvényesül, ebből a
szempontból a verseny területére a forgalomtól elzárt magánút szabályai
vonatkoznak.
Lényegében a KRESZ szempontjából ugyanaz a helyzet, mint ha
egy családi ház udvarán gurulna a jármű. Ez azért is indokolt, mert e járművek
nagy része a közúti forgalomban nem vehetne részt, mert nem felelnek meg
bizonyos előírásoknak.
Kovács Szabolcs is úgy látja, nem véletlen, hogy a versenyen
résztvevő gépkocsikra nem elegendő az általános felelősségbiztosítás. A
szabályok szerint ezekre úgynevezett versenybiztosítást kell kötni.
Korábban már
elítélték a szervezőt
A 2013-as városlődi halálos versenybaleset után egy év
felfüggesztett fogházbüntetésre ítélték jogerősen az Arrabona Rally Club
elnökét, Bognár Gábort, aki a mostani 11. Esztergom-Nyerges Rally versenyt is
szervezte.
2018-ban az ajkai bíróság azt állapította meg, hogy a városlődi
verseny nem volt biztonságos a nézők számára.
A Veol akkori cikke szerint a szervező megkapta az önkormányzat hozzájárulását a küzdelemhez. A biztonsági
tervet elküldte a Magyar Nemzeti Autósport Szövetségnek. A térképvázlaton,
valamint a műholdfelvételen szerepelt a verseny helyszíne, tervezett útvonala.
Viszont nem tüntette fel például az útmenti házakat, középületeket, üzleteket,
vendéglátóegységeket.
A biztonsági terv nem tartalmazott olyan próbabejárásról
készült videofelvételt, amelynek alapján a verseny tervezett útvonala pontosan
nyomon követhető lett volna, ami így kizárta, hogy a nézők megismerjék a
veszélyes helyeket. Az ítélet indoklásában megállapították, hogy ilyen helynek
számított a Jégbüfé előtti szakasz, ahol végül is bekövetkezett a súlyos
baleset – indokolta az ajkai bíróság.
A mostani, vasárnapi tragédia kapcsán megjósolhatatlan a
bírósági döntés, mert az már bizonyosnak látszik, ebben az ügyben az eljárás a
büntetőtárgyalásig ki fog futni.
