BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 2,14 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Hatalmasat zuhant a nézettség, eltűntek az emberek a képernyő elől

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatása szerint 2007-hez képest megfeleződött a legnagyobb magyar csatornák híradóinak a nézettsége 2022-re. Az elmúlt 16 év hírműsorait elsősorban a negatív hírek és a bűnügyek dominálták.

2024. március 5. kedd, 21:06

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A negatív hírek és a bűnügyek vezetnek az elmúlt 16 év hírműsoraiban – ez derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kedden közzétett kutatásából.

A hatóság kilenc, a tájékoztatás piacán meghatározó jelentőségű hírműsort vizsgált. Az elemzés alapinformációit a hatóság panelszerűen ismétlődő adatfelvételeiből bontotta ki. A 2007-2023 első fél éve közt létrejött adatbázis másodelemzésének mintája 6148 nap 53 150 híradásából tevődött össze, melynek során közel egymillió híregység lett feldolgozva.

kutatás szerint a tizenhat és fél év átlagait tekintve a leghosszabb hírműsoroknak a TV2 Tények adásai számítottak nettó 45 perces terjedelmükkel. Az M1 átlagosan 40 percet, az RTL 39 percet, a Hír TV pedig 29 percet szentelt a tájékoztatásnak.

2007-ben jellemzően havonta 298 sikerrel és 721 kudarccal kapcsolatos hírt tűztek műsorra a híradók, ami a vizsgált ciklus végére a pozitív hírek esetében négy százalékkal emelkedett 310-re, míg a kritizáló, negatív hírek vonatkozásában kilenc százalékkal esett 657-re.

TV2 és az RTL is hangsúlyosan számolt be bűnügyekről, balesetekről és katasztrófákról, míg a belpolitika iránt a közszolgálati műsorok és az ATV, valamint a Hír TV mutatott érdeklődést.

A Tények 2014-ben legalább háromszor annyi balesettel kapcsolatos hírről számolt be, mint bármely más híradó. 2020-ban minden csatornán jelentősen megnőtt a természeti katasztrófákkal kapcsolatos hírek száma, kivételt jelentett a Tények, ahol jóval kevesebb ilyen hír jelent meg.

A kutatás szerint 2007-ben az RTL, a TV2, az M1, a Duna TV és az ATV híradóinak össznézettsége meghaladta a 3,2 milliót, ami 2022-re megfeleződött, 1,6 millióra csökkent.

Az évek során a legjelentősebb televíziós csatornák főműsoridőben sugárzott hírműsorai közül a legtöbben a TV2 Tényeket és az RTL Híradót követték figyelemmel. 2007 tájékán még 1,2-1,2 millióan fogyasztották őket, ez az eredmény a vizsgált 16 és fél év alatt 600-600 ezerre csökkent.

A híradók mindegyikénél a férfiak szereplései domináltak, legkisebb mértékben az RTL-nél (50,9 százalék), legnagyobb arányban pedig az Esti krónikánál (68,3 százalék). A női szereplők megjelenése egyedül a két kereskedelmi csatornánál haladta meg a húsz százalékot (RTL: 20,3 százalék, TV2: 24,3 százalék).

Így segíti a tévé a mozifilmek népszerűségét
Átlagosan tizennégyszeresére nőtt a magyar mozifilmek befogadói tábora a televíziós sugárzásoknak köszönhetően a filmszínházakban elért közönségszámhoz képest. Az NMHH kutatása közel nyolcvan év magyar filmtermését ölelte fel.
Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet