Az Economx a közelmúltban beszámolt az Eurostudent azon gyorsjelentéséről, amelyben a magyarországi diákok életkörülményeit és tanulmányi jellemzőit mérték
fel.
Az egyetemisták nagy része anyagi okokból vállal munkát,
közel felük számára a megélhetési költségek fedezése alapvető motiváció, és ennél alig kevesebben mondták azt, hogy főként az alapszükségleteiken felüli
igényeiket fedezik a fizetésükből.
A huszonévesek fele azt is fontosnak tartja, hogy a munkavállalás során szakmai tapasztalatra tegyen szert.
Szintén sokan vannak, akik azért dolgoznak, hogy a
tanulmányaik költségét fedezni tudják. A családjuk anyagi támogatása
egyötödüknek lényeges érv a munkavállalás mellett. Minden második hallgató azt
is elmondta, hogy a munkavégzés és a tanulmányok összekapcsolása nehézségekbe
ütközik, mert nem egyszerű összeegyeztetni a tanulmányokat és az egyetemet.
A háromévente ismétlődő kutatásban ezeket vizsgálták:
- belépés a felsőoktatásba;
- a hallgatók szociális háttere;
- a hallgatók lakhatási és életkörülményei;
- tanulmányi jellemzők;
- munkavállalás és időfelhasználás;
- a hallgatók bevételei és kiadásai;
- a hallgatók tapasztalatai tanulmányaikról;
- nemzetközi tanulmányi mobilitás;
- továbbtanulás és jövőbeli várakozások.
A Meló-Diák Iskolaszövetkezet vezetője teljes mértékben egyetért
az Eurostudent felmérésének megállapításaival. Valóban, a diákok számára az
anyagi motiváció kiemelkedően fontos, hiszen sokan közülük alapvető megélhetési
költségeik fedezésére használják a keresetüket, míg mások a családi költségekhez
járulnak hozzá vagy extra" kiadásaikat finanszírozzák ebből.
Majzik Nándor szerint fontos kiemelni, hogy a munkavállalás
nem csupán anyagi szükségletet elégít ki, hanem lehetőséget biztosít szakmai
tapasztalatok szerzésére is, amelyek hosszú távon előnyösek lehetnek a
pályakezdők számára.
A 2023-as év jelentős változásokat hozott a munkaerőpiacon, főként a világjárvány hatásaiból való teljes felépülés jegyében.
Megfigyelhető volt, hogy a diákok több órát vállaltak munkából, mint az előző
évben, ami egyrészt a korlátozások teljes megszűnésének, másrészt a munkaerőpiac dinamizmusának köszönhető.
Így néznek ki
jelenleg a bérek
A bérek tekintetében is jelentős változások történtek; az
infláció hatására a bérek folyamatosan emelkedtek, éves szinten átlagosan 1900 forintról
2030 forintra nőttek, ami jelentős növekedést jelent a korábbi évekhez képest.
Jelenleg a bérek jelentős regionális különbségeket mutatnak. Budapesten az átlagos órabér körülbelül 2100 forint, míg a szórás 1800-2500 forint között mozog, függően a munkakör és a műszakok jellegétől.
Vidéki viszonylatban, különösen Kelet-Magyarországon, a bérek általában alacsonyabbak.
Népszerűek a fesztiválos, strandos, szabadidőparkos, szállodás munkák, de az árufeltöltés és az eladói munka is hívogató. Ami nem menő, az a nehéz fizikai, a monoton gyári és a mezőgazdasági munka. Ez már valamit sejtet a jövőképről, a robotizáció szükségességéről, valamint arról is, hogy bizonyos munkákat külföldről érkezettek fognak elvégezni. Például a nyelvtudás hiánya miatt esetükben vonzóbb lehet egy gyári vagy egy mezőgazdasági munka.
Nem a monoton
munkákra
Majzik Nándor kiemelte: a diákok továbbra is a rugalmas,
változatos munkalehetőségeket részesítik előnyben.
A monoton munkák kevésbé népszerűek, míg az olyan pozíciók,
amelyek szellemi kihívást nyújtanak, változatosságot kínálnak, és lehetőséget
biztosítanak a szakmai fejlődésre, továbbra is vonzóak a huszonéves korosztály
számára – hangsúlyozta a szakember.
