Életbe lépett az aranyvízum-törvény, új időszámítás kezdődik Magyarországon

A 2023. évi XC. törvény 2024 januárjától lépett
hatályba, kedvezményezettjei pedig a 3. országbeli állampolgárok, egészen
pontosan az EU-n, illetve EGT-n kívüli állampolgárok. Számukra új vízum és
tartózkodási engedély szabályok, lehetőségek nyíltak meg – mondta el az
Economxnak Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi
Iroda szakértője.

Ezzel Magyarország új, és a korábbi lehetőségeknél kedvezőbb
szabályozási környezetet teremtett, gyakorlatilag új törvénnyel szálltunk be a
nemzetközi versenybe, hiszen más országok is igyekeznek magukhoz vonzani a befektetőket,
ebben az esetben az uniós tagállamok a 3. országbelieket.

A menetrend a következő: a törvényben meghatározott
befektetési feltételek teljesítése esetén jár az aranyvízum, ennek birtokában
kérhető a tartózkodási engedély.

Valamit ki kell találniuk a befektetőknek

Ám már 2024. februárt írunk, vagyis az érintett cégek, befektetők fel kellett készülniük a változásokra. A Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti, 1979-es egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről egy fontos sarokpont a két ország közötti adózási együttműködésben, így a tény, hogy az 2024. január 1-jétől kezdődően már nem alkalmazható, magánszemélyeket, illetve társaságokat érintő struktúrák átgondolását teszi szükségessé.

Magánszemélyek esetében körülményessé válhat a helyzet, hiszen egyezmény hiányában az osztaléknak, illetve kamatnak minősülő jövedelmek adózását bizonyos esetekben két ország nemzeti szabályainak áttekintésével kell majd kezelni.

USA-beli befektetési szolgáltatón keresztül tartott amerikai tőzsdei részvények értékesítése esetében is azzal kell számolni, hogy egyes kedvezményes magyar adózási szabályok (például az úgynevezett adókiegyenlítés lehetősége) nem lesznek majd alkalmazhatók.

A klasszikus befektetői kör mellett érintettek lehetnek azok a munkavállalók, akik például a munkáltatója USA-beli anyavállalatának részvényeit kapták munkavállalói részvényjuttatás keretében. Abban az esetben, ha ezek a papírok osztalékot is fizetnek, és olyan munkatársak kapták ezeket, akik több országban is dolgoznak, még körültekintőbben kell megvizsgálni az esetleges adózási következményeket.

Két fontos szempont a vállalatoknak

Vállalati oldalról két fontos szempont van. Ezeket az elkövetkező időszakban fontos lehet áttekinteni minden olyan vállalatnak, ahol tagi, részvényesi oldalról érintett egy amerikai illetőségű társaság.

Az egyik ilyen szempont az úgynevezett belföldi ingatlannal rendelkező társaságok adóztatása, a másik pedig az úgynevezett cégcsoport-finanszírozással érintett struktúrák. Amennyiben egy USA hátterű vállalatcsoporton belül egy magyar társaság eszközeinek meghatározó hányada belföldi, Magyarországon fekvő ingatlanokból áll (például egy magyar ingatlanos projekttársaság) és egy ilyen társaságban egy USA illetőségű anyavállalat értékesítette a részesedését, az egyezmény nem tette lehetővé, hogy Magyarország megadóztassa ezen részesedés értékesítésen az USA cég által elért nyereséget.

Adóegyezmény hiányában, már nem érvényesül ez a korlát, így az USA hátterű ingatlanos projekttársaságok esetében kiemelt figyelmet szükséges szentelni az esetleges exit pozíciók optimalizálásra.

A cégcsoport-finanszírozással foglalkozó magyar társaságok számára mindig is alapvető fontosságú volt Magyarország kiterjedt adóegyezményi hálózata a kamat és osztalék jövedelmek forrásadóztatása kapcsán.

Az USA egyezmény hatályon kívül helyezésével ez is egy olyan terület, ahol megváltozott körülményekkel kell szembesülniük USA hátterű cégcsoportoknak. Itt is szükséges lehet tehát a meglévő struktúrákhoz hozzányúlni.

Erre jogosít az aranyvízum

Az aranyvízum száznyolcvan napon belül, kilencven napot
meghaladó tartózkodásra jogosít fel, valamint többszöri beutazásra, és
értelemszerűen a vendégbefektetői tartózkodási engedély igénylésére. Ha utóbbit
az érintett megkapta, szabadon mozoghat a schengeni térség teljes területén.

A vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb 10 év, ez azonban további 10 évvel meghosszabbítható. Sőt, a magyar jogrendszer lehetőséget ad a családegyesítésre is, ha az aranyvízummal, tartózkodási engedéllyel rendelkező befektető úgy kívánja.

Szabó Gergely Gábor kiemelte: mivel a befektetési feltételek
szigorúak, ezért aki ilyen anyagi áldozatot vállal, az bizonyára nem pár napot
szeretne Magyarországon turistáskodni, hanem valóban komolyak a szándékai.

Ezek a befektetési
feltételek

Az aranyvízum birtokában a következő befektetések
valamelyikét a vendégbefektetői vízummal Magyarország területére történő
belépését követő három hónapon belül meg kell megvalósítania az érintett
személynek.

A jogszabály által meghatározott egyéb feltételeknek
megfelelő, MNB által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott 250
ezer euró értékű befektetési jegy megszerzése.

Legalább 500 ezer euró értékű, Magyarországon található
tehermentes lakóingatlan tulajdonjogának megszerzése (akár a családtagok által
közösen) azzal, hogy az ingatlanra az adásvétel időpontjától 5 évig tartó
elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Így ebben az 5 évben az
ingatlan kizárólag a vendégbefektetői tartózkodási engedélyes, vagy ezen
személy és családtagjai tulajdonában lehet.

A harmadik lehetőség: legalább egymillió euró értékben történő oktatási, tudományos kutatási, vagy művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adomány nyújtása valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére.

Az Economx kérdésére Szabó Gergely Gábor végezetül elmondta:
a vízumigénylés során igazolni kell, hogy a befektetésnek megfelelő „törvényes
eredetű összeggel” rendelkezik a befektető.

Egyébként a pénzmosás elleni, szigorú
magyar szabályok mellett kevés esély van az új törvényben lefektetett
befektetési lehetőséggel kapcsolatos visszaélésekre.