A Nemzeti Adó-és Vámhivatal februárban tette közzé
honlapján, hogy bár az Amerikai Egyesült Államok 2022 júliusában már értesítette
Magyarországot, hogy felmondja a két ország között fennálló kettős adóztatás
elkerüléséről szóló egyezményt, a megszűnő megállapodás rendelkezései az adó
megállapítása tekintetében 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, ám onnantól
nincs tovább.
A Niveus Consulting Group szakértője akkor kifejtette az
Economxnak: a megszűnő egyezménnyel az a legnagyobb baj, hogy fennállása alatt,
ha egy magyar befektető amerikai részvényt vásárol tőzsdén és az után
osztalékot kap, akkor az osztalékjövedelem kapcsán 15 százalék amerikai
forrásadót kell fizetnie, további magyar személyi jövedelemadó kötelezettség
pedig nem is terheli.
Bagdi Lajos szerint ha viszont megszűnik az egyezmény, akkor
2024-től már 30 százalékos forrásadó terheli a magyar befektetőt és további 5
százalék magyar személyi jövedelemadó is fizetendő, így a teljes adóteher 35
százalék lesz.
Milyen lehetőségeik
vannak a magyar cégeknek?
Mivel az egyezmény fennmaradására nem volt esély, így számos
alkalommal foglalkoztunk azzal, hogy a kialakult helyzetben mit is tehetnének
az érintett cégek. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője úgy vélte, a befektetők
a kialakult államközi helyzetből adódóan vagy elfogadják a magasabb adózást,
vagy zárják a közvetlen amerikai pozícióikat.
Baráti Ákos szerint alternatíva lehet, ha átalakítják /
konvertálják az közvetlen amerikai befektetéseiket „közvetett” amerikai
befektetéssé. Erre lehet példa, hogy a közvetlenül amerikai társaságban tartott
részvények helyett olyan strukturált pénzügyi termékbe fektetnek, amely
leköveti az amerikai részvénypiacot (például: ETF vagy CFD), de a maga a termék
és a kibocsátója nem amerikai (hanem olyan országban honos szolgáltató,
amellyel rendelkezik hazánk kettős adóztatást elkerüléséről szóló
adóegyezménnyel).
Mivel az egyes szolgáltatók által kibocsátott termékek
között jelentős különbségek vannak, így minden esetben ellenőrizni szükséges,
hogy az adott termék megfelel-e konvertálásnak (például: a német börzén
vásárolt Coca-Cola részvény nem).
Kneitner Lea nemzetközi és igazságügyi adószakértő szerint a
cégeknek az átstruktúrálást, az üzletág átruházást kell megfontolniuk. A magánszemély
befektetőknek pedig a befektetés/adóügyi illetőségük áthelyezését,
jövedelmek/nyereség felvételének eltolását. Továbbá adótervezéssel, „közvetítő”
cégek, illetve közbenső számlák közbeiktatásával elkerülhetővé válhat a
helyzet.
Speciális konstrukciók
segíthetnek
Speciális konstrukciókkal, adótanácsadói konzultációkkal, a
tervezés megváltoztatásával, az amerikai belső adózási források áttekintésével,
strukturált termékekkel talán lehet megoldásokat találni – mondták el a WTS
Klient szakértői.
A Niveus szakértői szerint is, ha az értékpapírt valamilyen
speciális konstrukcióban (például strukturált termékek, amelyek többek között
USA termékeket is magukban foglalnak) nem amerikai cég bocsátotta ki, illetve a
befektetési szolgáltató egy olyan országban található, amellyel mind az USA,
mind Magyarország kettős adóztatást elkerülő egyezményt kötött és a forrásadó
alóli mentességekről részben, vagy egészben az ominózus egyezmény rendelkezik,
akkor a magyar adóügyi illetőséggel bíró lakossági befektetőnél a
többletadóztatás elkerülhető.
Az egyezmény alapján számos esetben az USA és Magyarország egyáltalán nem, vagy kizárólag korlátozottan adóztathatta az USA adóalanyoktól a magyar illetőségű adóalanyok részére történő kifizetéseket.
Az egyezmény felmondása után számos jövedelemtípus esetében (így osztalék, kamat, jogdíj) az USA
- 30 százalékos forrásadót fog levonni,
- amelyet még magyar kötelezettség is terhelni fog (5 százalékos személyi jövedelemadó és számos esetben 13 százalékos szociális hozzájárulási adó).
A szociális
biztonságról szóló egyezmény még él
Az Economx arról is beszámolt korábban, hogy magyar-amerikai
kettős adóztatásról szóló adóegyezmény felmondásától eltérően jelen pillanatban
a szociális biztonságról szóló magyar-amerikai egyezményt ilyen veszély nem
fenyegeti – fejtette ki akkor Gyányi Tamás, a WTS Klient senior partnere az Economx számára.
A szociális biztonsági egyezmények a 2000-es évek után születtek, és kellően részletesek ahhoz, hogy az érintett országok hatóságai, vagy az érintett magánszemélyek pontosan meg tudják határozni, hogy a társadalombiztosítási fizetési kötelezettségnek mely országban kell eleget tenni, egy határon átnyúló munkavégzés esetén
Nem teljes körűek az
egyezmények
Ezek az egyezmények nem teljes körűek, csak a
társadalombiztosítási jogviszony alapján nyújtott ellátások (betegségi és
anyasági ellátások, baleseti ellátások, nyugellátások), illetve a munkanélküli
ellátások tekintetében határoznak meg szabályokat.
Az ilyen egyezmények értelmében a fő szempont, hogy a
biztosítási kötelezettség azon állam területén áll fenn, ahol az érintett
személy jövedelemszerző tevékenységét végzi, abban az esetben is, ha az
érintett személy lakóhelye, vagy a munkáltató székhelye a másik állam területén
található.
Magyar-amerikai
egyezmény a gyakorlatban
A magyar-amerikai szociális biztonságról szóló egyezmény
rendelkezései alapján kiküldetés esetén öt éves határidővel számolhatunk.
Vagyis, ha egy amerikai cég Magyarországra küldi a munkavállalóját,
abban az esetben öt évig az amerikai fél szedi be a járulékokat, és erre a
magyar hatóságok nem lesznek jogosultak.
Sőt, az amerikai-magyar tb-egyezmény alapján a kiküldő
amerikai munkáltatót és annak magyar leányvállalatát egy és ugyanazon munkáltatónak
kell tekinteni. Praktikusan ez azt is jelenti, hogy akkor is kiküldetés valósul
meg, ha a külföldi munkavállaló a fogadó magyar céggel is munkaszerződést köt.
