Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Még tavaly derült ki, hogy a németországi központú Continental makói üzemében elbocsájtások történtek, és a hírek szerint ez a folyamat elsősorban a magyar munkavállalókat érintette.
Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésében arra emlékezteti az Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM), hogy idén január végén a tárcát vezető Lázár János is hangot adott nemtetszésének azzal kapcsolatosan, hogy mi is történik a magyar dolgozókkal a makói üzemben.
Példátlanul megalázó, megszégyenítő és kizsákmányoló módon foglalkoztatja a munkavállalókat a német tulajdonú cég. Kíváncsi lennék, hogy Németországban, vagy máshol ugyanígy viselkedik-e. Nyilván nem
- idézte a szocialista politikus a minisztert.
A makói eset ismeretében azt is kérdezte Lázár Jánostól, egyetért-e azzal az állítással, miszerint az itthoni munka világában a jelenleginél nagyobb munkajogi védelmet kell kapjanak a magyar munkavállalók.
A Lázár János nevében válaszoló Ágh Péter államtitkár először igen magasra emelte a lécet, amikor úgy fogalmazott, hogy a kormány minden, az Országgyűlésnek benyújtott határozati javaslat támogatását mérlegeli. Majd azután le is verte azt a bizonyos lécet a következő mondatával:
Lázár János miniszter úr tárgyi ügyben elhangzott nyilatkozatához további kiegészítést nem kívánunk tenni.
Lázár János hallgatása a makói magyar munkavállalókkal kapcsolatban különösen emlékeztet a Salgótarjánban üzemelő dél-koreai érdekeltségű akkuipari gyártócég, a Bumchun Precision Hungary Kft. zajló elbocsátásokkal kapcsolatos kormányzati kommunikációra.
Fónagy János államtitkár ugyanis azt közölte, hogy bár a létszámleépítés miatt megindította a Nemzetgazdasági Minisztérium az ügy kivizsgálását, egyelőre nincsenek még információik, amelyekről tájékoztathatják a közvéleményt.
Tehát két hét sem volt elég, hogy kiderüljön, mi történt a magyar munkavállalókkal a salgótarjáni üzemben.
Egyébként Lázár János mondott ennél már cifrábbakat is, például amikor Novák Katalin még aktív köztársasági elnökként nem írta alá az ÉKM kastélytörvényét. Akkor gyávaságot és régi kommunista reflexeket vélt felfedezni a Sándor-palotában.
