Az Opinio kutatása 2024. február 5-7. között készült 828 résztvevő megkérdezésével az Opinio piackutató applikációval. A minta reprezentatív a magyar 16-59 év közötti, okostelefonnal rendelkező lakosságra kor, nem, végzettség, lakóhely típusa és földrajzi elhelyezkedése szerint. Az első kérdés azt firtatta, hogy a válaszadó egyáltalán értesült-e magáról az eseményről, ami annak fényében nem meglepő, hogy például Novák Katalin köztársasági elnöknek egy pedofil bűncselekmény bűnsegédjének nyújtott kegyelméről a kormánymédia hallgatása miatt nagyon sokan egyáltalán nem értesültek.
Az a téma, hogy a múlt héten Brüsszelben Magyarország vétózás helyett megszavazta Ukrajna újabb európai támogatását, egyértelműen sokkal inkább érdekelte a férfiakat, mint a nőket, a magasabb iskolázottságúakat jobban, mint a kevésbé képzetteket és a fővárosiakat inkább, mint a vidékieket – írja az Euronews.
A támogatás megszavazásának a tényét elég egyértelműen kényszer hatásának tulajdonítják a válaszadók.
A megkérdezettek 73 százaléka szerint a többi ország rákényszerítette az akaratát Magyarországra az uniós csúcson, és csak 27 százalék gondolja, hogy Magyarország megfelelő feltételeket vívott ki magának. A különböző csoportok közötti különbség kizárólag a végzettség szerinti megoszlásban domborodik ki: a nyolc általánost végzettek közül sokkal többen hiszik el, hogy Orbán Viktor jó üzletet csinált Brüsszelben, míg a diplomások közül az átlagnál jóval kevesebben.
Az uniós támogatás blokkolása is igencsak megosztó
Körülbelül egyharmad arányban oszlanak meg a vélemények arról, hogy Magyarország miért blokkolta korábban az Ukrajnának szánt uniós támogatásokat: tényleg ez az ország érdeke(36 százalék), orosz érdekeket szolgált ez a manőver (33 százalék) vagy egyszerűen a nemzetközi figyelem középpontjába akart kerülni a magyar miniszterelnök (31 százalék). A korábban látott mintázat érvényesül itt is: az alacsony iskolázottság együtt jár a kormány álláspontjának a kiugróan magasabb elfogadottságával, a magas iskolázottság pedig épp ellenkezőleg.
Az alku eredményét Magyarország számára a relatív többség közepesnek minősíti (47 százalék), de nem sokkal marad el azok tábora, akik azt egyértelmű kudarcnak tartják (43 százalék). Érdekes, hogy a férfiak sokkal rosszabb, a nők jelentősen jobb színben látják az eredményt, de mindössze 10 százalék tekinti azt egyértelmű sikernek.
Magyarország megítélését 45 százalék szerint rontotta, 40 százalék szerint nem érintette a csúcstalálkozó, de összesen 14 százalék szerint még javította is. A férfiak és a diplomások véleménye ennél a kérdésnél is rosszabb az átlagénál.
