Mivel a bűnözők mindig újabb módszerekkel
kísérleteznek, hogy megszerezzék a személyes és a banki adatokat, a szakértők egyebek mellett azt ajánlják az ügyfeleknek, hogy különböző erős, egyedi, 15-20
karakteres jelszavakat használjanak, és soha ne mentsék el a személyes és a pénzügyi adatokat online fiókokban, böngészőkben.
A szoftvercég közleménye szerint a bűnözők tavaly főként nemlétező
csomagok vagy rendőrségi adategyeztetés miatt küldtek banki adatokat kérő smseket, vagy az online piactéren árult holminkat szerették volna megvenni,
amihez szintén bankkártya adatokat kértek.
A legkifinomultabb módszer az úgynevezett call centeres csalás volt, amikor a bűnözők banki ügyintézőnek adták ki magukat és azt ígérték, hogy „biztonságba helyezik" a számlán lévő pénzt.
A szakértők várakozása szerint az idén újabb módszerekkel
bővül a csalások tárháza, és egyre hihetőbbé válnak a csalások. Csizmazia-Darab István, az ESET termékeit
forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője elmondta: létezik
több olyan alapvető lépés is, amelyek révén jó eséllyel megvédhetik magukat a
felhasználók, bármilyen új átverést is találjanak ki a bűnözők.
Nagyon fontos, hogy különböző erős, egyedi, 15-20 karakteres jelszavakat, sőt inkább jelmondatokat használjanak az ügyfelek, hiszen ha mindenhol ugyanaz a jelszó, akkor ha egy helyen behatolnak csalók, akkor az összes fiókba bejutnak, oda is, ahol esetleg a bankkártya adatait is tárolják.
A megbízható jelszókezelő alkalmazás mellett a wi-fi hálózatot is
erős, nem alapbeállítású jelszóval kell védeni, illetve kerülni kell a nyílt,
ingyenes hálózatokat, főleg online vásárláskor. A többfaktoros hitelesítés szintén nagyobb védelmet nyújt az adathalászokkal szemben, és az is, ha
rendszeresen frissítik az eszközök szoftverét.
Hozzátette,
lényeges, hogy soha ne mentsék el a személyes és pénzügyi adatokat online fiókokban, böngészőkben.
Bár körülményesebb minden
egyes alkalommal például jelszószéfből előhívni az adatokat, ez sokkal
biztonságosabb eljárás. Közölte, online vásárláskor érdemes virtuális kártyát
használni fizetésekor, amire mindig csak a vásárlás előtt töltsenek fel annyi
pénzt a vevők, amennyit éppen kifizetnek.
A telefonos csalások is nagyon elterjedtek.
Ha valakit a bankja nevében hívnak fel és adatokat kérnek tőle,
tegye le a telefont és ő maga hívja vissza az ügyfélszolgálatot: a pénzintézeti
adatok szerint 3 éve még a bankkártya csalási károk többségét a hitelintézetek
viselték, az ügyfelek kára
- 2019-ben még csak 8 százalék volt;
- ám 2023 első
negyedévében már 83 százalék volt az olyan incidens, ahol egyértelműen az
ügyfél hibázott, és emiatt a bank nem térítette meg a kárt.
Egy újabb szakértői tanács szerint az ügyfél mindig gondolja
végig, mire kérik, ne engedje sürgetni magát: például a blokkolt csomagra
hivatkozó sms esetén tegye fel azt a kérdést önmagának, hogy vár-e bárkitől
csomagot külföldről? Minden kattintás előtt mérlegelje, hogy van-e bármi gyanús
az üzenetben, legyen az a feladó, a link furcsasága vagy a szokatlan nyelvi
fordulatok.
Az ESET közölte: alapvető biztonsági előírás az is, hogy
senki ne nyisson meg mellékletet ismeretlen feladótól, főleg tömörített
állományokat, kettős kiterjesztésű fájlokat, illetve a közösségi média
felületeken vagy csevegőkben is gondolkodjanak el, mielőtt bármilyen
hivatkozást megnyitnának.
érdemes vigyázni, ne adja meg személyes- és banki adatait. Itt vannak a részletek >>>
