Nincs más lehetőség, emelniük kell a liszt átadási árát a malmoknak, a költségek növekedése ezt kikényszeríti – mondta még január közepén a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Az okok között felsorolta, hogy december 1-jétől emelkedett a minimálbér, és az útdíjak növekedése is jókora többletterhet ró a malmokra. Ez az áremelés szerinte már csak azért is időszerű, mert a liszt átadási ára a tavalyi csúcsról körülbelül a felére esett vissza, amit a fogyasztók az árstop eltörlése után érzékelhettek is. Úgy véli, a cégek januárban, illetve februárban emelik átadási áraikat,
várhatóan mintegy 5-10 százalékos mértékben.
Beszélt arról is, hogy a liszt esete speciális, hiszen a háború előtti, vagyis a 2022. januári ára körülbelül 10- 20 százalékkal magasabb, mint a jelenlegi. Lakatos Zoltán szerint nem a sütőipar miatt alakultak ki ezek az alacsony lisztárak, hanem az egymás közti versennyel maguk a malmok lavírozták magukat ebbe a helyzetbe, mert féltek, hogy elvesztik a vevőiket. Ugyanis a hazai malmok exportpiacait elfoglalta az ukrán termék: Romániába körülbelül 30-40 százalékkal kevesebbet szállítottak, és az árak is nyomottak az ukrán konkurencia miatt, de Szlovákia irányába is kevesebb liszt megy. Így összességében a jó években jellemző 200-220 ezer tonnás lisztexport a 60 százalékára vagy az alá esett. Ez nyilván gyengítette a malmok belpiaci pozícióit is, emiatt indult el köztük az árverseny.
Lakatos Zoltán szerint az, hogy beszorult a búza Magyarországra, és veszteséges a termelése, alapvető döntéseket fog kikényszeríteni. Ugyanis, ha a hazai növénytermesztők nem tudnak gazdaságosan termelni, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a versenyben, ugyanis
az ukrán beszállítás nem fog megszűnni.
Korábban azt mondtuk, az ukránok, mire betakarítják a gabonát, elvesztik a termés 30 százalékát, annyira rossz gépekkel dolgoztak. Most viszont, az odáramlott tőkének köszönhetően a gazdaságokat korszerű eszközökkel felszerelték, a földterületi adottságaikban pedig reménytelen versenyeznünk velük: humuszban gazdag talajokon termelnek, hatalmas birtokokon, amelyeken jóval gazdaságosabb a gabonatermesztés
- figyelmeztetett.
Ehhez a komplex problémához képest Nagy István agrárminiszter jóval kisebb mértékű állami segítségnyújtásról közölt részleteket a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére adott válaszában.
Mint írta, a kormányzat elkötelezett a gazdasági és az árstabilitás fenntartása mellett, és megvédi a gazdák érdekeit. Ilyen intézkedésként sorolta fel a belső piacunk védelmét, illetve a kompenzációt, illetve jelenleg is azon dolgoznak, hogy diverzifikálják a beszállítói láncokat, támogassák a mezőgazdasági innovációt és erősítsék a piaci kiszámíthatóságot.
Bízom benne, hogy sikeresen kezelhetjük ezeket a kihívásokat, és a liszt és más alapvető élelmiszerek árait stabilizáló, fenntartható megoldásokat találunk
- fogalmazott Nagy István, igaz, ebből nem derül ki, mit kezdenek a minimálbér-emelés, illetve útdíjak okozta költségek növekedésével, és az sem, hogy mi lesz a továbbra is hazánkba áramló ukrán gabonával.
Eközben folyamatos kiskereskedelmi forgalomcsökkenésről számol be az elmúlt időszakban a KSH. Az Economxnak nyilatkozó üzletek szerint a saját márkás termékek felé fordultak a magyarok, és még a tehetősebb vásárlókat is érzékenyen érintette az élelmiszer-infláció. A háttérben az áll, hogy 2023. január–november időszakában a kiskereskedelmi forgalom volumene – naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 8,7 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. Ha csak a legutóbb ismert – novemberi – adatot vizsgáljuk, akkor a forgalom 5,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A fogyasztás visszaesése nemcsak a kiskereskedelemnek okoz gondot, hanem a gazdaságpolitika döntéshozóinak is. A Pénzügyminisztérium (PM) a napokban tette közzé az államháztartás központi alrendszerének mérlegét, amiből például kiderült, hogy 2023-ban az általános forgalmi adóból (áfa) származó bevétel az előirányzottnak mindössze 87,4 százalékát érte el. A 7985 ezer milliárd forint helyett 6981 milliárd forint érkezett be áfából a kincstárba, ez pedig több mint ezermilliárd forintos hiányt jelent a gazdaságpolitika számára.
Az áfabevétel méghozzá egy olyan évben maradt el a kormányzat által várt szinttől, amikor az infláció még döntően két számjegyű volt. Az áfabevétel ütemének csökkenése (120 milliárddal ugyan több volt az idei összeg, mint 2022-ben) a lakossági fogyasztás csökkenését feltételezi.
