Hosszú évek óta nyílt titok, hogy az élelmiszeripari cégek Nyugat-Európában
jobb minőségű élelmiszereket forgalmaznak, mint Közép-Kelet Európában, és ez
minden tisztességes kereskedelmi magatartással szembe megy.
Ám a napokban történt valami, amely egyébként jobbára
elkerülte a magyar média figyelmét. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris
ülésén megszavazta a fogyasztók hitelesebb tájékoztatását, valamint a
környezetbarát jelleget alaptalanul állító címkézés tilalmát előíró
jogszabályjavaslatot.
A 593 szavazattal, 21 ellenszavazattal és 14 tartózkodás
mellett elfogadott irányelv nagyobb védelmet hivatott biztosítani a
fogyasztóknak a megtévesztő környezetvédelmi címkézésekkel szemben, és
biztosítja, hogy hitelesebb információk birtokában dönthessenek vásárlásaik
során.
Ezek az új
játékszabályok
Az új szabályok értelmében az EU-n belül megtévesztő üzleti
tevékenységnek minősül majd, és így tiltott lesz az úgynevezett zöldre festés,
valamint a termékek hasznos élettartamának tervezett szándékos lerövidítése is.
Csak azok használhatják majd a zöld jellegre utaló
környezetbarát, természetes, biológiailag lebomló, klíma semleges és más öko-
hivatkozásokat a címkéken, akik ezeket az állításokat tételesen bizonyítani is
tudják.
A fenntarthatósági címkék használata szigorú szabályokhoz
lesz kötve, hogy vége legyen az összehasonlítást ellehetetlenítő
címkeváltozatoknak. A jövőben csak a hivatalosan elismert vagy a hatóságok
által bevezetett tanúsítási rendszerek követelményein alapuló címkék lesznek
engedélyezettek az EU-ban.
Az irányelv arra is hangsúlyt fektet, hogy a jövőben a
termékek tartósságára is jobban figyeljenek a gyártók és a fogyasztók. Minden
terméken jól láthatóan fel kell majd tüntetni a jótállásra vonatkozó
információkat.
Egységes címke készül majd, hogy jobban előtérbe kerüljenek
azok a termékek, amelyekre a törvényben előírtnál hosszabb időtartamú jótállást
vállal a gyártó.
A szabályok értelmében a tartósságra vonatkozóan sem lehet
megalapozatlan állításokat tenni. A gyártók és forgalmazók az elengedhetetlenül
szükségesnél gyakrabban nem kérhetik egy készülék fogyóeszközeinek, például a
tintapatronnak a cseréjét, és nem állíthatnak be javíthatónak egy terméket, ha
valójában nem az.
Ezt a visegrádi országok
vitték végig
Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője,
az EP környezetvédelmi szakbizottságának jelentéstevője az Economxnak elmondta:
Magyarország és a három visegrádi ország összehangolt fellépésének
eredményeként a kettős minőség témájával, mint a fogyasztók irányába
megnyilvánuló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal az Európai Bizottság
folyamatosan, magas szinten foglalkozik.
Első lépésként 2017. szeptember 26-án közzétette a négy fő
intézkedést tartalmazó iránymutatását, amelyek mentén a Bizottság megfelelő
megoldást próbál találni az Unió egyes tagállamaiban azonos márkanév alatt, de
különböző összetétellel forgalmazott élelmiszerek problémájára, és amellyel meg
kívánja szüntetni a fogyasztók indokolatlan megkülönböztetését.
Az iránymutatás négy eleme a következő:
· az uniós
jogszabályoknak a kettős minőségű élelmiszerekről szóló értelmező útmutatójának
közzététele,
· egy-egy
millió euró elkülönítése a Közös Kutatóközpont (JRC) részére a jelenség
összehangolt megfigyelése érdekében egy 2018 végére várható közös vizsgálati
módszertan kidolgozására,
· illetve a
tagállamok nemzeti hatóságai számára a kettős minőség további tesztelésére,
· továbbá a
gyártók és forgalmazók számára magatartási szabályok kidolgozása.
Lépések a
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben
A probléma kezelése érdekében szabályozási szinten 2018
áprilisában a Bizottság a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló
2005/29/EK irányelv (UCPD) módosítását javasolta, amelynek alapját az uniós
élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jognak a termékek kettős minőségével
kapcsolatos problémákra történő alkalmazásáról szóló 2017. szeptember 26-i
bizottsági közlemény képezi.
A jogszabály értelmében a fogyasztó megtévesztésének
minősülne a jelentősen eltérő összetételű vagy jellemzővel rendelkező termékek
azonosként való forgalomba hozatala a különböző tagállamokban.
Tóth Edina az Economx számára kiemelte: az illetékes
tagállami hatóságoknak eseti alapon kell értékelniük és vizsgálniuk az ilyen
gyakorlatokat az irányelv rendelkezéseinek megfelelően, alapul véve az Európai
Bizottság 2017. szeptember 26-án közzétett, az uniós jogszabályoknak a kettős
minőségű élelmiszerekről szóló értelmező útmutatóját.
A magyar hatóságok a jogszabály hatályba lépése óta számos alkalommal vizsgálták a termékek kettős minőségét, és több alkalommal jutottak arra a megállapításra, hogy számos árucikk esetében állapítható meg kettős minőség, és egy-egy termékcsalád jobb, minőségi darabjait idehaza nem árusítják a gyártók.
A kettős minőség felszámolása
A bizonyíthatatlan és túlzottan általános állítások és
címkék használatát mint az ’öko’-, ’bioalapú’, vagy ’klímabarát’ hozzájárulnak
a kettős minőség fenntartásához, ezért a magyar uniós képviselő kiemelten
fontosnak tartja, hogy a vállalatok elkerüljék az ilyen és ehhez hasonló megtévesztő
állítások használatát.
A termékek zöldrefestését és a megtévesztő állításokat tiltó
irányelvben jelentéssel a visegrádi országok képviselői felhívták az Európai Bizottságot, hogy sürgősen
orvosolja a problémát, és adott esetben terjesszen elő egy olyan módszertant,
amely javítja a háztartási és személyes termékek kettős minőségének jobb nyomon
követését.
A kettős minőség felszámolása érdekében meg kell erősíteni a
fogyasztóvédelmi hatóságok szerepét, és biztosítani kell számukra azokat az
eszközöket, amelyekkel véget vethetnek ennek a gyakorlatnak – húzta alá
végezetül Tóth Edina.
Az Economx megkeresésére Krausz Miklós szakjogász elmondta: még nem tudni pontosan, mely szervek lesznek hivatottak az ellenőrzések elvégzése, ám legnagyobb valószínűséggel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a kormányhivatal kapja meg majd ezeket a jogosítványokat.
