Érdekes módon, a távmunka elismertségével kapcsolatosan
ellentétes folyamatok zajlanak a világban, a legjobb példa erre az Amerikai
Egyesült Államok és Németország. Az Economx szerdán adott arról hírt, hogy törvényben rögzítenék az otthoni munkavégzés jogát – ez az egyik
reformintézkedés, amelyet a német szövetségi kormány javasol a gazdasági
teljesítményt hátráltató munkaerőhiány orvoslására.
A szövetségi kabinet várhatóan február 21-én hagyja jóvá az
éves gazdasági jelentést, amelynek részleteit ezután hozzák nyilvánosságra.
A munkavállalók eddig is kifejezhették távmunka iránti
igényüket, de a jelenlegi szabályozás alapján a munkáltató ezt megtagadhatja.
2020-ban ugyan már született egy törvényjavaslat az otthoni munkavégzés jogáról
Németországban, amit később a munkáltatók lobbijára visszavontak.
Ezzel szemben meghatározó amerikai cégek, a Disney, a Tesla,
a Twitter vezetői többször is úgy nyilatkoztak 2023-ban, hogy a koronavírus
járvány elmúltával ragaszkodnak a munkavállalók irodai jelenlétéhez.
A külföld home office
egy újabb csavar a történetben
A home office munkavégzésnek alapvetően léteznek munkajogi,
bérszámfejtési, adózási, társadalombiztosítási kérdései, ám ezekből különösen
sok lesz, ha a digitális nomádoknak nem csupán a távoli munkavégzés
engedélyezett, hanem a különböző országokból végezhető munka is belefér.
Az Economx megkeresésére a Niveus Consulting Group
szakértője elmondta: azért mégis egyre elterjedtebb a külföldről történő, egy
számítástechnikai eszköz és internet hozzáférés segítségével végzett munka.
Egy naptári év, és
legalább 183 nap
Leegyszerűsítve, az általános szabályok szerint akkor kell
Magyarországon megfizetni a személyi jövedelemadót, ha a munkát végző magyar
állampolgár és egy naptári évben legalább 183 napig Magyarországon tartózkodik.
Bagdi Lajos aláhúzta: amennyiben az érintett a munkát
túlnyomórészt külföldön végzi, úgy a Magyarország és az adott ország között
fennálló kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt kell megvizsgálni
(Magyarországnak közel 80 ilyen egyezménye van).
A Magyarország által korábban letárgyalt és megkötött egyezmények kapcsán általánosságban kimondható, hogy munkaviszony esetében a magánszemély illetőségének államába telepítik a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget. Kivéve, ha a munkát ténylegesen a másik államban végzik (ez a helyzet a digitális nomádok esetében).
Itt tehát fontos megvizsgálni egyrészről a magánszemély
adóügyi illetőségét (egy meghatározott szempontrendszer alapján) és azt, hogy a
munkát ténylegesen hol végzi.
Ez a helyzet, ha
nincs egyezmény
Más a helyzet abban az esetben, amennyiben nincs ilyen
egyezmény a kérdéses országgal (ilyen például az Amerikai Egyesült Államok
2024-től, ott az egyezmény felmondásra került az USA által). Ebben az esetben a
jövedelem mindkét országban (illetőség állama és a jövedelem keletkezésének állama)
adóztathatóvá válik.
Ebben az esetben a magyar magánszemély a külföldön
befizetett adóját beszámíthatja a magyar adókötelezettségébe, azonban a magyar
adófizetés alól így sem mentesülhet (5 százalék mindenképpen fizetendő
Magyarországon is).
Tavaly júliustól liberalizálták
a tb-szabályokat
A 2023. július 1-jén hatályba lépett keret-megállapodás
liberalizálta és leegyszerűsítette az Európa-szerte egyre gyakoribbá váló,
határon átnyúló távmunka végzés társadalombiztosítási szabályait - írja Szabó M. András, a bnt ügyvédi iroda szakértője.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló
883/2004/EK rendelet szerint egy uniós állampolgár munkavállaló egyszerre csak
egy tagállam társadalombiztosítási rendszerébe tartozhat. Leggyakrabban a
munkavégzés ugyanabban a tagállamban történik, mint amelyben a munkáltató
székhelye (irodája) is található. Ilyenkor a munkavállaló ezen tagállam
társadalombiztosítási rendszerébe tartozik.
A megállapodás hatálya arra a munkavállalóra terjed ki, aki
a munkáját részben a munkáltató székhelyén (irodájában), részben saját, ettől
eltérő tagállamban lévő lakóhelyén, távmunkában végzi. Ennek nyilvánvaló
előfeltétele, hogy a munkavállaló munkaköre távmunkában is ellátható legyen.
Egy magánszemély, egy
ország szociális rendszere
A Niveus Consulting Group szakértője kiemelte: fontos
alapvetés, hogy a magyar TB-t mindaddig fizetni kell, amíg a külföldön dolgozó
Magyarországon rendelkezik bejelentett lakcímmel. Bagdi Lajos szerint az EU-ban
történő munkavégzés esetén az Európai Parlament és Tanács szociális rendszerek
koordinálásáról szóló rendeletét kell figyelembe venni.
Ez alapján egy magánszemély csak egy ország szociális biztonsági rendszerébe tartozhat. Jellemzően a tevékenységüket szokásosan egy tagországban végző munkavállalók a munkavégzés helyének országában lesznek biztosítottak. Több országban történő munkavégzés esetén a szabályok bonyolódnak.
Egy nem EGT tagország esetében az úgynevezett kétoldalú
szociálpolitikai egyezményt kell figyelembe venni a társadalombiztosítási
helyzet meghatározásánál, amennyiben ilyen van a két érintett ország között (és
annak vannak a járulékfizetésre vonatkozó rendelkezései).
