Az RSPCA (Royal Society for the Prevention of Cruelty to
Animals) a világ legrégebbi és legnagyobb állatvédelmi jótékonysági szervezete
szerint a macskák 54 százaléka és a kutyák 62 százaléka kezd el szorongani,
rettegni a tűzijáték fényeinek láttán és hangjainak hallatán.
Számukra ez nem éppen az élvezetekről szól, hanem valami
olyan nagyon erős hangról és nagyon éles fényről, amit nem tudnak azonosítani,
ezért ijesztő. Az pedig, hogy az állatok a tűzijáték hangjait még
élesebben hallják, stresszesebb és traumatikusabb élménnyé teszik az
egészet.
Mivel magasabb frekvenciákat képesek hallani, a kutyák és a
macskák is érzékenyebbek a zajokra, tehát a fényjáték robbanásai, ropogásai
sokkal durvábbak a fülük számára, sőt, akár fájdalmasak is lehetnek.
A szervezet szerint ugyanakkor a tűzijáték ellen küzdeni
egyrészt értelmetlen, másrészt teljesen felesleges. Tűzijátékok mindig is
voltak és lesznek, és akármilyen kampányokat indítanak is az állatvédők,
betiltatni ezt a szórakozást nem tudják. Nem is biztos, hogy a betiltás a jó
megoldás, sokkal inkább a gazda felelősségére kellene helyezni a hangsúlyt.
Előre tudható, mi
lesz szilveszterkor
Ezzel egybecseng az állatvédelmi szakjogász véleménye, aki
az Economx megkeresésére elmondta: vita nélkül állítható, előre tudjuk, mi
következik egy átlagos szilveszter éjszakán - sokszor jóval megelőzően már
aznap délután, vagy előző napokon.
Kajó Cecília szerint ilyenkor lehet mutogatni másokra, feljelentés tenni, de a bajba jutott, megszökött állaton nem segít. Rajtuk az
segít, ha kellő gondosságot tanúsítunk, és nem pusztán bizakodunk abban, hogy a
megijedt kutya, macska majd lenyugszik.
A büntetőjog és a szabálysértési jog nyilván utólagos értékel, szankcionál valamilyen eseményt, ám ezzel szemben a polgári jog és a közigazgatási jog sokszor előre elvár bizonyos dolgokat. Ebben az esetben az állattartóktól vár el. Ám tegyük hozzá: a hosszú évek óta tartó előzetes felhívások és figyelmeztetések ellenére sok esetben ezek eredménytelenek.
Ráadásul nem is kell olyan hosszú ideig odafigyelni, a
petárda jelenleg is tiltott, a különféle osztályokba sorolt, eltérő veszélyt
jelentő pirotechnikai termékek Jelentős részét csak meghatározott ideig lehet
szilveszterkor felhasználni és birtokolni.
Ezt a négy pirotechnikai
osztályt tartja számon a rendőrség
Az Országos Rendőr-főkapitány négy pirotechnikai osztályt
tart számon: az egyesbe tartoznak a nagyon alacsony kockázatú és elhanyagolható
zajszintű termékek, ezeket zárt térben is lehet használni, például tortagyertya,
recsegő, lepke, durranó-borsó, 14 éves kortól bárki megveheti, használhatja
őket.
A kettes osztályúak szintén alacsony kockázattal és alacsony
zajszinttel járnak, de ezeket már szabadban, behatárolt területen való
használatra valók, például római gyertya, röppentyű, tűzforgó, vezető-pálcás
rakéta, szikraszökőkút, vulkán. Ezek a termékek 16 éves kortól szintén egész
évben megvásárolhatóak, a fiatalabbak viszont csak szülői felügyelet mellett
használhatják.
A hármas pirotechnikai osztályba tartozó termékek, például a
magas hatóanyag-tartalmú rakéták, telepek) közepes kockázattal járnak, és
kizárólag szabadban, nagy nyílt területen használhatóak, zajszintjük nem
ártalmas az emberi egészségre. Nagykorúak december 28-31. között engedély nélkül
megvásárolhatják, birtokolhatják, tárolhatják és december 31-én 18 órától
január 1-én 6 óráig felhasználhatják.
Vannak még a négyes pirotechnikai osztályba soroltak, ezeket
csak pirotechnikus használhatja.
A jó gazda gondossága
Kajó Cecília rámutatott: senki nem mondhatja, miszerint
"nem gondolta volna, hogy ez lesz szilveszter éjjel". A jó gazda
gondossága követelményét pedig már a római jogban is ismerték. Vagyis, megfelelő
gondosságot tanúsíthatunk az állatokkal kapcsolatban.
- Elzárjuk, bezárjuk, ellenőrizzük, felügyeljük őket.
- Sétáltatott kutyára duplapórázt teszünk, és a legutolsó
sétáltatás kora délután zajlik az év utolsó napján. - Időben ellenőrizzük állatorvos segítségével, hogy a
chipregisztráció érvényes adatokat tartalmaz-e, olyan adatokat, amelyeken
elérhetőek vagyunk. - Figyelünk arra, hogy az elérhetőséget biztosító eszközeink
nálunk és feltöltve legyenek. - A durrogtatásra érzékeny állatról időben tanácsot kérünk és
beszerzünk például nyugtató hatású szereket, párologtatókat.
Ez az a tevékenységi-gondossági kör, ami a jelenleg hatályos
jogszabályok által támasztott elvárásokra épül, proaktív módon. Lehet magas összegű bírságokat kiszabni azokra, akik
nem a jogszabály által engedélyezett eszközökkel és időben "durrogtatnak" - ám ez
a megszökött, elütött, elpusztult állatokon fikarcnyit sem segít.
Ennek eldöntése nem a
jog feladata
Az a kérdéskör már messzebb visz, hogy az állattartók a
hatályos szabályokon túl milyen jogi eszközökkel léphetnek fel a „durrogtatással”
szemben, utóbbi mennyire a kultúránk része - de ez nem a jog feladata.
Léteznek még gazdasági kérdések, a pirotechnikai termékek
előállítása, forgalmazása, a munkahely, a megélhetés - ez sem jogi kategória.
Önkormányzati szinten egyébként több település helyi
rendelete tiltja a tűzijátékok használatát is (nem csupán a petárdázást), például az élővilág védelme
érdekében. Ezeken a helyeken bekerült a jogalkotás méricskélő serpenyőibe egyik
oldalon a hagyomány, kultúra, szórakozás érdekköre, a másik serpenyőbe pedig az
élővilág érdeke és utóbbi bizonyult nehezebbnek – mondta végezetül az
állatvédelmi szakjogász.
