Egyrészt feltüntethetővé válik az üzletrészt terhelő elidegenítési
és terhelési tilalom, másrészt az üzletrészt terhelő jelzálog bejegyzése esetén
feltüntetésre kerül a zálogjoggal biztosított követelés összege is –
hangsúlyozta az Economx számára a Jalsovszky szakértője, Boross Ádám.
A vállalati hitelek egyik leggyakoribb és egyben szokásos
biztosítéka a hitelezett cég üzletrészének megterhelése: amennyiben az adós nem
tudja a hitel törlesztőrészleteit fizetni, úgy a bank az adósban meglevő
társasági részesedések (üzletrészek) terhére nyerhet kielégítést.
Ennek az eszköze az üzletrészen alapított jelzálogjog. Annak
érdekében pedig, hogy az így biztosítékul szolgáló üzletrész érintetlen
maradjon, a bankok javára üzletrészt terhelő elidegenítési és terhelési tilalom
kerül megalapításra.
Mindezek a jogok mindezidáig bizonyos szempontból csak
korlátozottan tudtak érvényesülni. Az elidegenítési és terhelési tilalmat a
tulajdonosok ugyan eddig is feltüntethették az adós létesítő okiratában és a
tagjegyzékében, azonban a létesítő okirat és a tagjegyzék módosításán keresztül
ugyanúgy jogosultak egyoldalúan el is tüntetni ennek a biztosítéknak a nyomát a
fellelhető cégdokumentumokból.
Ilyen esetekben pedig az elidegenítési és terhelési tilalom az üzletrész jóhiszemű megszerzőjével szemben utólag csak nehezen érvényesíthető. Másrészt a jelenlegi szabályok alapján a zálogjog mértéke a cégjegyzék alapján még akkor sem ismerhető meg, ha a cégjegyzék tartalmazza az adott üzletrészen fennálló zálogjog tényét.
Miért nem került
eddig sor erre a módosításra?
Az, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom eddig nem kerülhetett
feltüntetésre a cégjegyzékben elsősorban historikus okai voltak, egészen idáig
ennek nem voltak meg a jogszabályi feltételei.
Bár a jelenlegi, módosítás előtti rendszernek megvoltak a
sajátosságai, így például a társasági dokumentumok módosításának lehetősége az
elidegenítési és terhelési tilalom kapcsán, ezeket a gyakorlat megtanulta
kezelni, így például a megfelelő, finanszírozási okiratok szerinti
kötelezettségvállalások és szerződésszegési esemény kialakításával – húzta alá Boross Ádám.
Ez fog változni
januártól
A jövő évtől tehát már lehetőség lesz arra, hogy a felek az
általuk alapított elidegenítési és terhelési tilalmat ne csak a létesítő
okiratban és a tagjegyzékben, hanem a közhiteles cégnyilvántartásban is
feltüntessék. Az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére és törlésére
vonatkozó külön eljárási rendelkezések is jövő év január 1-jétől lépnek
hatályba, így például az a szabály is, hogy az elidegenítési és terhelési
tilalom törlésére csak a jogosult hozzájárulása esetén kerülhet sor.
Továbbá, a január 1. napján hatályba lépő módosulásoknak
köszönhetően a jelzálogjog által biztosított követelés összege is bejegyezésre
fog kerülni a cégjegyzékbe, amely alapján az adott zálogjog által biztosított
követelés összege viszonylag pontosan vagy legalábbis nagyságrendileg a
cégnyilvántartásból megismerhető lehet.
A Jalsovszky szakértője szerint ezen új módosulások
jogbiztonság, a cégnyilvántartás közhiteles jellege mellett az átláthatóságot
erősíthetik.
Tehát egy adott társaság üzleti partnerei és különösen hitelezői ezentúl már a cégnyilvántartásból is tudomást szerezhetnek a társaság adósságainak és üzletrész terhelő biztosítékok köréről, arról nem is beszélve, hogy mindezt egy cégkivonat alapján is megtehetik, további részletes, átfogó vizsgálatok elvégzésének feltétlen szükségessége nélkül.
Mindezek eredményezhetik például a finanszírozási
lehetőségek bővülését, hiszen az adott társaság hitelezői pontos(abb)
információkkal rendelkezhetnek a társaság fennálló adósságairól, valamint az
üzletrészt terhelő biztosítékok köréről.
Továbbá adott esetben a bank biztos
lehet abban, hogy több ranghelynyi zálogjog közül pontosan mely zálogjog milyen
követelést biztosít.
