Összességében 14 hétköznapon pihenhetünk 2024-ben, állandó „piros betűs” ünnepeinket is beleszámítva – áll a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 15/2023. (VII. 13.) számú rendeletében. 2024-ben három szombati munkanapot jelöltek ki, cserébe viszont az augusztus 20-i ünneppel összefüggésben 4 napos hétvégénk lesz, illetve karácsonykor 6 egybefüggő napunk lesz ünneplésre.
A 2024-es munkarend mellett a pénzcentrum megvizsgálta továbbá az ünnepnapok hatását is idehaza és Európában. Az Oeconomus elemzése alapján 2021-ben egy munkanapra 217,5 milliárd forintnyi GDP-termelés jutott.
A legtöbb nemzeti ünnep, amikor munkaszüneti nap is van, a keresztény ünnepekhez kapcsolódik Európában. Több európai országban ünneplik még a vízkeresztet, a mennybemenetelt, az úrnapját, Szűz Mária mennybevételét és a Szeplőtelen fogantatás ünnepét is. Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Romániában az ortodox ünnepnapokon is munkaszüneti nap van.
A bruttó hazai termék erősen függ a ledolgozott napok számától
A GDP közlésekor a KSH nyers és naptárhatástól tisztított adatokat is közzétesz adott negyedévben. Az utóbbi esetben figyelembe veszik, hogy az adott negyedévi ünnepnapok hétvégére vagy hétköznapra esnek-e, így egyik évben több, másik évben kevesebb a ledolgozott munkanapok száma. Ezzel, illetve a hétvégék számával is korrigálják a nyers adatot. Például 2022 első negyedévében a nyers adat szerint 8,2 százalékkal, míg a naptárhatással kiigazított szerint 8 százalékkal nőtt a GDP 2021-hez képest. 2022-ben január 1-je szombatra, míg 2021-ben péntekre esett.
Mindez azt jelenti, hogy 2022 első negyedévében több munkanap volt, mint 2021-ben. A nyers adat így nagyobb GDP növekedést mutat a plusz munkanap miatt, mint az e hatástól szűrt mutató.
