Az európai gáztárolók többsége szinte teljesen fel van
töltve, ami azt jelenti, az idei télen nem lesznek ellátási
nehézségek. Azonban a tárolói kapacitások, egy hidegebb tél
esetén gyorsan kiürülhetnek, és a megugró kereslet miatt ezek
feltöltése már komolyabb gondot okozhat, főleg, ha Kínában is
visszatér a jelentősebb fellendülés.
Az orosz gázimport kiesésével évente nagyjából 120-130
milliárd köbméter gáz pótlásáról kell gondoskodni Európában.
Vagyis nem egészen, mert mindenki azt várja, hogy jelentősen
kevesebb lesz a gázfogyasztás, ami 50 milliárd köbmétert is
jelenthet évente. Számítások szerint jelenleg 50 milliárd pluszt
be lehet hozni a cseppfolyósított gázból (LNG), ami az egyre
bővülő kapacitások következtében még több is lehet, így is
marad azonban 10-20 milliárd köbméternyi hiány.
A gondok a részletekben vannak
A nehézséget az is fokozza, hogy Európa néhány országában
alig van tároló kapacitás, így főleg számukra okozhat gondot a
hiány. A teljes uniós kapacitás szinte kétharmadát öt ország
(Németország, Olaszország, Franciaország, Hollandia és Ausztria)
tárolói biztosítják. Azok az országok, amelyek nem rendelkeznek
komolyabb tároló kapacitással, egy uniós rendelet értelmében
más országokban kell, hogy az éves gázfogyasztásuk 15 százalékát
eltároltassák. Ezzel a közösség egymás segítését ösztönzi,
de ugyanakkor kockázatosabbá is teszi az ellátást. Magyarország
is kötött ilyen bértárolási megállapodást Szerbiával, de ez
olyan mértékű, hogy növelje a biztonsági kockázatot.
A kulcs az LNG szállításokban van
Az tehát a számadatokból jól
látszik, hogy a hiányzó importot főleg LNG-szállítmányokkal
lehet pótolni. Az Európába irányuló LNG-behozatal tavaly 60
százalékkal nőtt 2021-hez képest. Az Egyesült Államokból
származó import megduplázódott, a Katarból származó behozatal
23, az Oroszországból származó LNG-behozatal pedig 12 százalékkal
növekedett.
Itt azonban fontos látni, hogy az
orosz gáz egyik legnagyobb helyettesítője az Egyesült Államok
lesz. Onnan azonban az LNG-szállítmányok csak 2026-tól indulnak
el, addig tehát a kereslet növekedésével pillanatok alatt szűkös
lehet a kínálat. Az ellátás biztonságára az is rizikót jelent,
hogy 2024 decemberében lejár a Moszkva és Kijev közötti
gázszállítási megállapodás, amely az Európába irányuló,
Ukrajnán keresztül érkező szállításnak is véget vethet. Éppen
ezért kiemelten fontos lehet, hogy Észak-Afrikából is jöjjön
megfelelő mennyiségű LNG.
Pont a napokban azonban az is látszott, hogy a Chevron ausztrál üzemében kirobbant sztrájkra, azonnali gázáremelkedéssel reagált a piac, pedig az üzem a világ LNG kapacitásának a 7 százalékát teszi ki.
Vannak akik szerint túlzásba esik
Európa
Vannak azonban olyan elemzések is,
amelyek szerint, ha az összes tervezett terminál elkészül
Európában, akkor a fogadási kapacitás mértéke meghaladhatja a
400 milliárd köbmétert. A csökkenő gázfogyasztással számolva
azonban 2030-ban az unió LNG kereslete már csak 150 milliárd
köbméter lehet, ami ha igaz lesz akkor 250 milliárd köbméter
kihasználatlan LNG-importkapacitást jelent. Ez a mennyiség
ráadásul a teljes európai 413 milliárdos gázszükséglet több
mint fele. A legnagyobb plusz kapacitása Spanyolországnak,
Törökországnak, és az Egyesült Királyságnak lehet.
Mi a helyzet Magyarországon
A magyar külügyminiszter Szijjártó Péter, a napokban jelentette be, hogy először érkezhet észak felől is földgáz Magyarországra miután a lengyelországi Gdanskban új LNG-terminál épül. A két ország közötti energetikai együttműködés fejlesztéséhez jó alapot ad, hogy a Mol be tudott lépni a lengyelországi piacra, illetve az Orlen is megjelent Magyarországon. A megállapodást az üzemanyag-kereskedelem mellett a földgázvásárlásra is szeretnék kiterjeszteni, ami Magyarországnak a diverzifikáció miatt fontos. A Gdanskban épülő terminál már a lengyel exportot erősíti, évi 4-4,5 milliárd köbméteres éves kapacitással. Magyarország Azerbajdzsánnal, Törökországgal, Katarral is kötött már megállapodást, de az látszik, hogy a délkelet-európai földgázszállítási infrastruktúra nem képes nagy mennyiségű szállítmányokat kezelni. A magyar tárolók töltöttségi szintje 93 százalék felett van, ami bőven elegendő lehet erre a télre, és eleget tesz az uniós kötelezettségnek is.
Kéthetente csütörtökönként Krach, a holland tulipánláztól (1630) a hiperinfláción át (1945) az ingatlanválságig (2008/2009) – sok olyan téma, ami a döntéshozók mellett a cégvezetőknek is tippeket adhat egy-egy válság túléléséhez, a megoldások megtalálásához.
