Olyan jelentős a nádpusztulás a szakértők és a civilek szerint is a Balatonon, hogy már a Limnológiai Intézet is vizsgálódik. A pusztulás nagyrésze mesterséges létesítmények közelében történt, ám a természetesen nádasokban is megfigyelték a jelenséget.
Az Intézet közölte, évtizedekre visszamenőleg is szokatlan és meglepő az idei nádpusztulási esetek számossága. Az Infostart szerint vizsgálják mindezek ok-okozati összefüggéseit, amelyek közül az egyik, hogy jelentősen romlott a Külső-tó nádasának állapota.
A hagyományos monitoring módszerek mellett műholdakat is bevetnek a vizsgálatokhoz. Az úgynevezett énekesmadár monitoring szerint drasztikusan csökkent több védett faj állománya a Külső-tónál.
2020 óta folyamatosan romlik a tihanyi Külső-tó állaga, a nádasok elfeküdtek, ami leárnyékolja a vízfelszínt, emiatt nem tud megjelenni a nád újulata.
A nádpusztulásokban az intézet szerint vélhetően több különböző tényező játszott szerepet, ideértve az idei magasabb vízállást, a lokális fertőzéseket és a meteorológiai eseményeket, de legfőképp a meggondolatlan vagy szándékos emberi tevékenység fejt ki negatív hatásokat.
Mindezt az is mutatja a kutatók szerint, hogy változó mértékben reagál a növényzet, és néhol ez már olyan súlyos, hogy a laikusok is könnyen észreveszik.
Teljesen kicsináltuk a nádast
Borzalmas állapotok uralkodnak ugyanis a Balatonnál, tragikus a helyzet, a Paloznak és Alsóörs közötti partszakaszon elkezdődött annak a Balatonnak a pusztulása, amit eddig ismertünk. A szakértők úgy fogalmaznak: „a terület bejárása során azt tapasztalták, hogy amikor már virágoznia kellene az ez évi hajtásoknak, a két öböl nádasait az avas nád dominálja.
Bővebben--->
Bővebben--->
