Noha az elmúlt évtizedekben a bírák is szakosodtak a
digitális, internetes tér világával összefüggő, rendkívül szerteágazó perekre
(védjegy, szerzői jog, személyiségi jog, büntetőjog, adatvédelem, gazdasági
bűncselekmények stb.), a robbanásszerű technikai fejlődés miatt a jogi szabályozás mégis nem egyszer lemarad és hektikussá válnak a tárgyalóteremben
meghozott döntések – mondta el a Napi.hu-nak dr. Pál Zoltán, infokommunikációs
szakjogász.
Az is igaz, nagyon sok bíró gondosan, körültekintően jár
ügyeiben, megvizsgálva az eset összes körülményeit, folyamatosan tanulnak és
szakosodnak, és arra is van példa, hogy például három évenként cserélnek
egymással, aki korábban polgári ügyekben ítélkezett, három évig internetes
büntetőügyekkel foglalkozik, és fordítva.
A bíróság ugyanakkor nem egyszer szakértő kirendelésére
kényszerül, hiszen ha speciális szaktudásra van szükség az ügy elbírálásához,
akkor a felek ezt rendszerint szakértői bizonyítással pótolják. A bíróság jogot
szolgáltat, a felek érvelése és a szakértő véleménye alapján dönt például egy
keresőoptimalizálási perben, vagy akár egy klasszikus domain perben.
uvegajto.hu, vagy
üvegajtó.hu?
A jobb megértés kedvéért egy példa, ez megtörtént eset,
igaz, teljesen más szavakkal. Tegyük fel, egy cég weboldala az uvegajto.hu
domain. Ezt az oldalt hirdeti és a felhasználók is ehhez domainhoz kötik a
céget. A versenytárs, aki hasonló tevékenységgel foglalkozik, előfizeti az
üvegajtó.hu domain-re és szintén elkezdi hirdetni az oldalt. Az uvegajto.hu
domain használó cégnek ez szemet szúr és pert indít tisztességtelen piaci
magatartás megállapítása iránt a konkurens cég ellen.
Az ügy eldöntése szempontjából fontos ismerni a
domainregisztrációs szabályzatot, ami azt mondja ki, hogy ha a domain név egy
cégnév is egyben vagy védjegyeztetve van, akkor a cég vagy a védjegyjogosult
elsőbbséget élvez. De mi történik akkor, ha az üvegajtó.hu néven nincs bejegyezve
cég és védjegyeztetve sincs.
Dr. Pál Zoltán szerint az eljárás során első sorban józan
észre és lényeglátásra van szükség. Ki kell deríteni, hogy mire ment ki a
játék, valóban csak borsot akartak törni a piaci versenytárs orra alá? Vagy
utána sem néztek, nem ellenőrizték a domaint? Végül olyan bírói döntés
született, hogy a két név megtévesztően hasonlít egymásra, és megállapítható
volt a tisztességtelen piaci magatartás.
Soha nem lehet
egységes a bírói gyakorlat
Az egyik legnagyobb probléma mégis az, hogy a robbanásszerű
technikai fejlődés miatt a bírói gyakorlat mindig kicsit le lesz maradva.
Természetesen segíthet a hazai igazságszolgáltatási rendszer felépítése: Kúria,
táblabíróságok, törvényszékek, járási (kerületi) bíróságok ítélkezési
gyakorlatát érdemes felhasználni hasonló perekben.
Ha egyedi is az ügy, a megszületett döntésre lehet
hivatkozni – különösen, ha a Kúria hozta meg a határozatot. (Ha jogegységi
döntés született, akkor pedig az egyenesen kötelező az alsóbb bíróságokra.)
Az ügyvédek egyébként előszeretettel mazsoláznak a bírói
határozatok között, és adott esetben szívesen hivatkoznak is rá. Ám a technikai
fejlődés mégis sok mindent felülír, gondoltuk volna évekkel ezelőtt, hogy a
személyes adataink fölött nem feltétlen mi rendelkezünk? Pedig lassan az a
helyzet, ha nem adunk meg magunkról adatokat, létezni sem tudunk a digitális
térben – húzta alá végezetül az infokommunikációs szakjogász.
