Egy munkahely esetében a veszély mértéke nem mérhető a Munka
Törvénykönyve szerinti munkavállalók számában, mert számos esetben alkalmaznak
megbízási, vállalkozási szerződést, egyéb jogviszonyokat, és az így dolgozó emberek
pontosan ugyanolyan veszélyben lehetnek, mint akik munkaviszonyban vesznek
részt a munkában az adott helyen – hívja fel a figyelmet a Lánglovagok
Egyesület. Aggályosnak tartják azt is, hogy a tűzvédelmi törvény tervezett
módosítása szerint, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentésére
hivatkozva a Tűzvédelmi Szabályzat és a tűzvédelmi oktatás terén is jelentős
változásokat kezdeményeznek.
A módosítással egyúttal bevezetnék a miniszteri rendelettel
kiadott általános tűzvédelmi szabályzatot, amit a Tűzvédelmi Szabályzat
készítésére nem kötelezett gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek,
jogi személyek kötelesek megismertetni a munkavállalóikkal, továbbá a
munkavégzésben részt vevő családtagjaikkal.
A Lánglovagok Egyesület emlékeztet, már 2019-ben közérdekű
bejelentésében felhívta a belügyminiszter figyelmét a Tűzvédelmi Szabályzat
újragondolásának szükségességére. A tűzmegelőzéssel foglalkozó egyesület akkor kifejtette,
hogy az 1996. évi XXXI. törvény 19. § (1) a) pontja a mai foglalkozási viszonyok
között elavultnak számít.
Szerintük az elmúlt évtized alatt egyértelművé vált, hogy
a számos telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek vagy éppen egy olyan épület esetén, melyben számos gazdálkodó szerv van, nem lehet olyan Tűzvédelmi Szabályzatot készíteni, ami átláthatóan, az érintett személyek számára szükséges mértékben tartalmazza az előírásokat.
Fiókban porosodnak a Tűzvédelmi Szabályzatok
A gyakorlat azt mutatja, hogy a kisebb szervezeteknél a
jelenlegi Tűzvédelmi Szabályzatok többnyire csak a fióknak készülnek,
és néhol értelmetlenül sok dokumentum gyártását eredményezi. Az eddigi logika,
miszerint a Tűzvédelmi Szabályzat szervezetre, a Tűzriadó Terv az épületre,
szabadtérre van, nem tartható, annak lenne értelme, ha egy adott létesítményre
vagy annak egy részére alkotják meg a szabályokat, gyűjtik össze a
tűzvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat az ott dolgozók részére.
Azt pedig, hogy mikor, hol, ne a munkavállalók száma döntse el, hanem a befogadóképesség, rendeltetés, tevékenység, ahogyan ez már részben megvalósul a kereskedelmi szálláshellyel és az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséggel.
A közzétett tervezet tartalmazza azt is, hogy
A tervezett módosítás szerint jelentősen csökkenne azon, tűzvédelmileg igen veszélyesnek mondható helyek száma, ahol a tűzvédelem biztosításáról megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodni.
A gyakorlati tapasztalatok alapján pont a tervezet szerint a
Tűzvédelmi Szabályzat készítési köréből kieső vagy abba eddig bele sem került
gazdálkodó szervezetek munkatársainak van leginkább hiányos ismerete a
tűzvédelemről. Ezt a tudást nem lehet helyettesíteni egy olyan általános
tűzvédelmi szabályzattal, amiben nem a kimondottan
az adott helyszínre, tevékenységre vonatkozó szabályokat, eljárásrendeket
gyűjtik össze – áll a Lángolvagok véleményezésében.
Az általános tűzvédelmi szabályzatot ráadásul miniszteri
rendelettel adnák ki, így fennáll a veszélye, hogy ellentmondásba keveredik más jogszabállyal. A Lánglovagok szerint sokkal hasznosabb lenne, ha az Országos
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság érdemi kommunikációs munkát végezne a
tűzmegelőzés terén, tájékoztatókkal, útmutatókkal segítené az üzemeltetést, és
szorosabbra fűzné a szakmai kapcsolatot a tűzvédelmi szolgáltatókkal,
tűzvédelmi üzemeltetéssel foglalkozókkal.
A tervezet az eddigi éves tűzvédelmi oktatás általános kötelezettségét eltörölné, és felhatalmazást adna a belügyminiszternek, hogy
kockázati osztályba sorolással határozza meg azon munkáltatókat, akik esetében
mégiscsak szükséges a munkavállalóiknál az éves kötelezettség.
Ugyan nem ismert még, hogy mely kör lenne továbbra is kötelezve az éves oktatásra, egy biztos, bármely munkavállalónak csupán a foglalkoztatás megkezdése előtt előírni a tűzvédelmi oktatást, és mondjuk munkakörének, munkavégzés helyének változásakor, vagy tűzeset után nem, koránt sem szolgálja a tűzvédelmet
– teszi hozzá az Egyesület. Szerintük a gyakorlat is azt mutatja, minden évben van miről beszélni,
már ha egyáltalán szakember tartja az oktatást; e téren amúgy szigorításra
lenne szükség, tűzvédelmi oktatást csak tűzvédelmi szakképzettséggel rendelkező
szakember tarthasson.
Szakmai egyeztetés szükséges
A Lánglovagok Egyesület egyetért azzal, hogy a vállalkozások
adminisztratív terheit csökkenti kell, de ez nem mehet a tűzvédelem rovására,
ezért a vonatkozó javaslat visszavonássát kezdeményezi, és a tűzvédelmi
szakmával érdemi egyeztetést indítana, hogy annak keretében gondolják át a Tűzvédelmi Szabályzat
reformját, valamint a tűzvédelmi oktatás terén esetlegesen szükséges
változtatásokat.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslatot egyébként
augusztus 15-ig bárki véleményezheti a tarsadalmiegyeztetes@kormanyiroda.gov.hu
e-mail címre küldve.
