A közúti illegális gyorsulási versenyek luxusautóinak
tulajdonosai számára egy-egy 60 ezres bírság a vicc kategóriájába tartozik – véli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának Közbiztonsági
tanszékvezetője. Major Róbert rendőr ezredes az InfoRádióban felhívta a
figyelmet, a rendőrség eddig hiába próbálta bevezetni a szakaszos
sebességmérést, „nem kapott erre felhatalmazást".
Rosszak a törvények, nem sújtanak le kellő szigorral, ezt szoktuk mondani, miközben a jelenlegi jogi környezet megfelelő, nincs olyan jogszabály, hogy az Árpád hídon 100 km/h fölötti sebességgel szabad közlekedni
– tette világossá.
A feladat tehát az szerinte, hogy a meglévő szabályokat kell betartatni a járművezetőkkel, ez pedig egy össztársadalmi feladat.
A járművezetők sajnos nagy százalékban nem fogadják el azt,
hogy a közlekedés egy veszélyes üzem. Márpedig azok a vezetők, akik semmibe
veszik a saját kötelezettségüket, és azt gondolják, hogy nekik csak joguk van,
azok teremtenek ilyen veszélyes helyzeteket – fogalmazott
Egyrészt a büntetés elmaradhatatlansága a legvisszatartóbb erő. A járművezetők fejében tudatosítani kell azt, hogy bárhol és bármikor ellenőrzés alá kerülhetnek, mindenhol és mindenkor be kell tartaniuk a közlekedési szabályokat. Ám ez nem érvényesül. A rendőrség régóta szeretne hatékonyabb sebesség-ellenőrzési rendszert kiépíteni - nemcsak Budapesten, de országos szinten is -, de egyelőre erre nem kapott felhatalmazást. Ez volna az úgynevezett section control, vagyis szakaszos sebesség-ellenőrzés.
A másik visszatartó erőként szóba került a büntetés mértéke.
Jelenleg a 2008-ban a magyar közlekedési jogba bevezetett
objektív felelősség elve alapján működő közigazgatási bírsággal sújtandó a
sebességtúllépés. Azóta, tehát 15 éve nem változtatta meg a büntetési tételeket
a jogalkotó, divatos szóval élve elinflálódtak a büntetések – írta le a helyzetet.
Márpedig az ilyen balesetekben jellemzően részt vevő, nagy értékű autók tulajdonosainak egy-egy 30-45-60 ezer forintos bírság a vicc kategóriájába tartozik, ezért is kellene lépni.
A büntetőpontokkal kapcsolatban megjegyezte: aki jogsértő
életmódot folytat, annak teljesen mindegy, mennyi ilyen pontot kap, egészen
addig, amíg nagyon komoly szankcióval nem kell számolnia. Például
szabadságvesztéssel járó büntetéssel.
Mobilozunk is
A Büntető törvénykönyv szerint ahhoz, hogy valakit baleset okozásáért el lehessen
ítélni, felelősségre lehessen vonni, ahhoz kell olyan közlekedési szabály,
amelyet a járművezető megszegett, és emiatt a szabályszegés miatt következett
be a baleset.
Ha több ilyen szabályszegés van - nem adott elsőbbséget, sebességet túllépett és még telefonozott is -, akkor ezt a bírói gyakorlat úgy értékeli, hogy többszörös szabályszegés történt, és ezért súlyosabb lesz a büntetése a megadott büntetési tételen belül.
– mondta Major Róbert. A halálos baleset büntetési tétele egytől öt évig terjed,
alapesetben a középértékből kell kiindulnia a bírónak, és ha azt mondja, hogy
még telefonozott is, akkor nyilván az öt felé, azaz fölfelé fog eltérni – részletezte.
És még ott van az alkohol, múlhat a zéró tolerancia
Újra napirenden van a magyarországi, gépjárművezetőkre
vonatkozó alkoholfogyasztási zéró tolerancia szabályok újragondolása.
Magyarországon amióta a világ világ, nem szabad úgy járművet vezetni, hogy valaki előtte szeszes italt fogyasztott. Ezt a zéró toleranciát oldotta föl a KRESZ akkor, amikor a kerékpárosokat ebből a körből kiemelte, és azt mondta, hogy a kerékpárral közlekedők fogyaszthatnak olyan mértékben, ami még nem teszi őket a biztonságos közlekedésre alkalmatlanná. Tehát egy bizonyos szintig
– mutatott rá.
Hozzátette, ő maga is sokkal
szívesebben látott volna egy olyan rendelkezést, hogy meghatározzák, hogy
például 0,25 milligramm/liter alatti lehet a véralkoholszint, és akkor
egyértelmű lenne a dolog. Itthon évek óta csökken az ittasan okozott balesetek
aránya, amit egyértelműen a rendőrség erősödő ellenőrző tevékenységének a
számlájára lehet írni – mondta Major Róbert.
