Az uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) alapján egy ember
arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon
elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek tekinthető – mondta el Osztopáni Krisztián, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője a Napi.hu-nak.
Osztopáni Krisztián kiemelte: a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság (NAIH) több ízben is állást foglalt,
hogy kizárólag olyan tartalmak oszthatók meg, amelyek nem sértik mások jogait,
a közösségi oldal alapelveit, illetve az internet általános használatával
összefüggő más szabályokat és feltételeket.
Egyértelmű és
kifejezett hozzájárulás
Tehát, mi a helyzet akkor, amikor lendületesen posztoljuk a nyaralásunkon
készített fotókat és lényegében semmibe vesszük mások jogait?
A szakember szerint adatkezelésre csak akkor kerülhet sor,
ha az érintett egyértelmű, megerősítő cselekedettel hozzájárult a fénykép
készítéséhez. Ugyanakkor a fénykép esetében a bírói gyakorlat bizonyos körülmények között a ráutaló magatartást is
elfogadja.
Így, ha valaki például csak napozik egy strandon, nem minősülhet beleegyezésnek, de más a helyzet, ha valaki egyenesen pózol a kép készítőjének, ami már ráutaló magatartásnak tekinthető.
Továbbá: egy szállodai alkalmazottról
koktélkeverés közben készült fotó, videó egyáltalán nem ítélhető meg
beleegyezésnek – még akkor sem, ha mosolyog, hiszen az csak szolgálati
udvariasság, egy emberi reakció.
A GDPR összesen hat jogalap valamelyike alapján lehet adatot kezelni. Ezeket a jogalapokat a GDPR rendelet 6. cikke tartalmazza, amelyek a következők:
- az érintett hozzájárulása az adatkezeléshez;
- az adatkezelő vagy egy harmadik személy jogos érdeke indokolja;
- az adatkezelés szerződés teljesítéséhez szükséges;
- az adatkezelés jogi előírás, vagy jogi kötelezettség alapján kötelező;
- az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;
- az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme.
Amikor egy megosztott tartalom sérti a jogaimat
A NAIH szerint ekkor először az adatkezelőhöz kell fordulni: az esetet jelenteni kell az érintett
oldalnak, illetve lehet kérni az adat törlését is. Bizonyos esetekben (például
úgynevezett rajongói oldalak) a Facebook és az oldal üzemeltetője közös adatkezelőnek
minősül, így bármelyiküknél lehet eljárást kezdeményezni.
Amennyiben az adott oldal tulajdonosa vagy adminisztrátora nem megfelelően intézkedik, akkor az érintett
panaszával a NAIH-hoz is fordulhat. A hatóság az ügy kivizsgálását követően a
legsúlyosabb esetben adatvédelmi hatósági eljárás keretében akár magas
pénzbírságot is kiszabhat, illetve az ügyben büntető feljelentést is tehet.
Feltették az ingatlan
címét
Osztopáni Krisztián szerint az elmúlt években több
tanulságos eset is történt, amelyeket a Facebook a jelentés után ki is vizsgált.
Egy kérelemben például azt sérelmezték, hogy nem csupán egy ingatlan,
egy hétvégi ház fotóját posztolták ki, hanem „az alapos és lelkiismeretes”
posztoló még a pontos címet is közzétette, utcával, házszámmal. Ám miután ezt jelezték a Facebooknak, a közösségi oldal törölte a bejegyzést, miután az egyértelműen
sértette közösségi alapelveit.
Emellett fontos azt is kiemelni, hogy a közösségi oldalon
közzétett fényképek más személy általi felhasználásához külön hozzájárulás
szükséges. Ez azt jelenti, hogy pusztán az, hogy valaki feltöltött egy
fényképet a közösségi oldalára, nem jelenti azt, hogy a nyilvánosságra hozott
fényképet bárki korlátlanul felhasználhatja.
A magyar bírói gyakorlat szerint a fénykép posztolása nem teremt jogalapot arra, hogy azt mások engedély nélkül felhasználják. Az, hogy valaki a feltöltéssel hozzájárult ahhoz, hogy a közösségi oldalon megtekintsék a fényképet, nem értelmezhető kiterjesztő jelleggel. A hozzájárulás nem vonatkozhat előre nem ismert és előre nem meghatározható felhasználási módokra.
A közéleti szereplők megosztott fényképei
Egyébként ez a
követelmény érvényesül a közéleti szereplők esetében is. Vagyis az általuk a
közösségi oldalakon megosztott fényképeket például az újságok, internetes
hírlapok nem használhatják fel korlátlanul, hanem az újság, a hírportál
szerkesztőségének meg kell vizsgálnia azt, hogy például az adott képek úgynevezett közszereplés közben készültek-e vagy sem.
Ezt pedig a bírói gyakorlat szerint szintén nem lehet kiterjesztően értelmezni.
Így például, ha egy külföldi kiküldetésen részt
vevő közéleti szereplő nem a hivatalos tevékenységen, hanem szabadideje
eltöltésén készült fényképet közzétesz a profiloldalán, akkor azt egy újság nem
használhatja fel pusztán abból fakadóan, hogy a fényképen egy közéleti szereplő
látható.
A bíróság szerint ugyanis ezek magánjellegű fotók, amelyek közzététele
nem szükséges a közszereplő közéleti tevékenységének a megvitatásához.
