Goda Mark, a Goda Legal vezetője szerint meg kell különböztetni a vezető állású
munkavállalók és a nem vezető állású munkavállalók kártérítési felelősségét,
hiszen jócskán van különbség megítélésükben. A vezető gondatlan károkozás esetén is a teljes kárért
felel, szemben a többi munkavállalóval, akiknél a kártérítés mértéke gondatlan
károkozás esetén nem haladhatja meg a négyhavi távolléti díjnak megfelelő
összegét.
Ehhez persze pontosan meg kell határozni, ki minősül vezető állású
munkavállalónak, mert például egy műszakvezető nevében hiába van ott a vezető
szó, attól még nem biztos az ilyen jellegű minősítése.
A Napi.hu korábban megírta, hogy főszabály szerint
a társaság felel a külső, harmadik személyeknek okozott kárért, ám ha a vezető
tisztségviselő a cég fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a
hitelezői érdekeket nem vette figyelembe, megtörténhet, teljes magánvagyonával
felel.
Gondatlanság és
súlyos gondatlanság
Goda Mark elmondta: természetesen azt az esetet érdemes
megvizsgálni, amikor nem a vezető, hanem a vezető állásúnak nem minősülő
dolgozó okoz kárt.
A Munka törvénykönyve nem sorolja fel taxatívan, hogy milyen
magatartás minősül súlyos gondatlanságnak, gondatlanságnak. Ez azt jelenti,
hogy jogvita esetén a bíróság az eset összes körülményeinek figyelembevételével
egyedi döntést hoz, hogy ez most „sima” gondatlanság, vagy súlyos gondatlanság.
Milyen esetekről beszélhetünk? Tipikusak a szállítmányozási
ügyek, rosszul rögzítették az árut, a targoncáról leesett a raklap és összetört
minden. Természetesen a főszabály szerint a munkavállaló a munkaviszonyból
származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha
nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
A körülményeknek azért van döntő jelentősége, mert a munkavállaló a teljes kárt nem csak szándékosság, hanem súlyos gondatlanság esetén is köteles megtéríteni, ha csupán gondatlanul járt el, a kártérítés mértéke – miként fentebb szó volt róla - nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét.
De ez már aztán
szándékosság
Szándékos károkozás esetén is kötelező a teljes kárt
megtéríteni. Jellemző esetek? Például a munkavállaló
visz egy projektet, megfelelő adatbázisa van hozzá, és nemes egyszerűséggel azt
a céges számítógépről kitörli. A főnök pedig nem tudja elérni az üzleti
partnereket, a céges laptopon már nincs információ.
De szándékos lehet a
munkavállaló céges autóval elkövetett gyorshajtása is, melynek következtében a
bírságot a céges autó tulajdonosára, üzembentartó, azaz a munkáltatóra rója ki
a hatóság. A munkáltató ilyen esetben a bírság megfizetéséből eredő kárát a
munkavállalóval szemben érvényesítheti teljes egészében.
Érdekes a leltárhiány kérdése, ha például eltűnnek
gyógyszerek, elektronikai eszközök vagy egyéb raktárkészlet. Itt egy nagyon
fontos szabály van: a munkáltatónak leltárfelelősségi megállapodást kell kötnie
a munkavállalóval, ebben meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét,
amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik. Ennek hiányában a munkáltató
igényérvényesítési jogai jóval korlátozottabbak.
Az „ártatlan”
kleptomániás munkavállaló
A Munka törvénykönyve ezt a kategóriát nem ismeri,
igazolhatja a munkavállaló akár, hogy klinikai kezelés alatt áll, ez akkor is
kívül esik a munkajog körén – húzta alá Goda Mark.
Ha a munkavállaló lop, és lebukik, akkor akár azonnali
hatállyal fel lehet mondani a munkaviszonyt, ez egy súlyos lépés, hiszen nincs
felmondási idő, nincs végkielégítés, amely például egy rendes felmondásnál
járhat.
A munkáltatónak itt egy dologra kell nagyon figyelnie. Az
azonnali hatályú felmondás indokolásába ne írja be, hogy alkalmazottja lopott.
Ezt ugyanis egy büntetőjogi tényállás, amit ő nem mondhat ki. Ha
büntetőfeljelentést is tesz, akkor majd az eljáró bíróság dönthet jogerős
ítéletében.
Ehhez pedig akár több bírói fórumon is végig kell mennie az
ügynek, tehát egy azonnali hatályú felmondásban nem lehet megállapítani egy
büntetőjogi törvényi tényállást. Azt viszont le lehet írni egy azonnali
felmondásban indokolásként, hogy a munkavállaló az adott tárgyat, eszközt a
munkáltató engedélye nélkül kivitte a munkáltató területéről vagy legalábbis
megkísérelte azt.
Nem tekinthető
vétőképtelennek
A kártérítési felelősség alól az mentesülhet, aki
vétőképtelen, azaz a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem
képes felmérni – mondta el a Napi.hu-nak a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
szakértője.
Szabó Gergely szerint amennyiben a kleptomániában
szenvedő személy tudja, hogy amit tesz az bűncselekmény és ezzel károsítja a
munkáltatót, akkor nem tekinthető vétőképtelennek.
A munkaviszony megszüntetésével szemben nem lehet hivatkozni
a kleptomániára, mint viselkedészavarra, mert a felmondásnak nem feltétele a
dolgozó vétkessége vagy a magatartásának szándékossága. Amennyiben a dolgozó
lop, az akkor is a munkaviszonnyal
kapcsolatos magatartásával, képességével összefüggő felmondási ok, ha a
cselekménye viselkedészavarra vezethető vissza.
