Magyarországon az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi
XXVIII. törvény óta tilos hadiipari, kozmetikai cikkeket állatokon tesztelni,
az Unióban 2004 óta, 2009 óta pedig már a késztermékek összetevőit is tilos
tesztelni. Ez alól 2013-ig felmentést kaptak a hosszú távú toxikológiai
kockázattal járó termékek, azóta azonban teljes a tilalom. Elvileg, mert mégis akadnak,
akik ezt megkerülik.
Szavaztak Svájcban
Az állatkísérletek ellenzői szerint túlnyomórészt a hadiipar és a kozmetikai ipar profitál a kísérletekből, a gyógyszeripar alig-alig. De Svájcban a közelmúltban népszavazás volt (tudjuk, az alpesi országban mindenről népszavaznak), ott az emberek nyolcvan százaléka támogatta a kísérleteket.
Jog, erkölcs, etika
Dr. Kajó Cecília állatvédelmi szakjogász szerint alapkérdés, hogy be
kell-e avatkoznia a jognak minden élethelyzetben, vagy akad olyan
terület, amit inkább az erkölcsi-etikai értékítéletre célszerűbb bízni?
A jog mellett szól, hogy mögötte áll az állami kényszerítő hatalom, de
rendelkezései a gyakorlatban sokszor féloldalasan, vagy egyáltalán nem
valósulnak meg. Az erkölcsi-etikai értékek megkérdőjelezhetetlenek, ám sokszor
a gazdasági érdek elnyomja azokat.
Mi a helyzet akkor, ha egy nemzeti állam, államszövetség vagy unió kategórikusan betiltja például a kozmetikai célú állatkísérleteket, az élő állatok harcászati célú felhasználását vagy a vadállatok cirkuszban szerepeltetését?
Képmutató módon
legtöbbször az, hogy aki hirdeti a tevékenység megszüntetését, mégis kiszervezi
az egészet más országokba, mert a mögöttes eredményekre szüksége van.
Élő sertések a harctéri szimulációkban
Pár éve nagy port kavart a hír,
hogy a Magyar Honvédség élő sertéseket használt harctéri szimulációk során. Tiltakozásuk
hatására az Állatmentő Szolgálat Alapítvány tagjait pedig meg is hívták a minisztériumba,
ahol szakértők magyarázták el, a harctéri sebesülések előidézése és ellátása
során jóval nagyobb hatást gyakorol a szimulációban résztvevő katonákra egy
élő, lélegző, szenvedni képes élőlény, mint bármely élethű, de művi bábu.
Amikor az állatvédők rámutattak
arra, hogy az uniós tagállamok több mint felében tiltott az ilyen harctéri
szimuláció, a szakemberek elmondták, hogy azért, mert a tiltó tagállamok
kiszervezik az ilyen gyakorlatokat olyan NATO-tag partnerekhez, ahol nem
tiltott.
Vadállatok a cirkuszban
Ugyanez a helyzet a vadállatok
cirkuszokban történő szerepeltetésének betiltásával. A kategorikus tiltás
egyrészt nem oldja meg a jelenleg cirkuszipart kiszolgáló és még jónéhány évig
ellátandó állatok problémáját, másfelől a tiltó tagállamokból megint a még
ilyen tevékenységet toleráló tagállamokba áramlanak a fölöslegessé vált állatok.
Elegendő menedékhely és
rezervátum nélkül, ahol ugyanúgy cirkuszokban, csak más felségjel alatt
szolgálnak tovább - akár életük végéig.
Sok esetben tehát nemcsak az intézményesített állatkínzást célszerű betiltani, hanem azt a terméket (legyen ez egy gyógyszer, arckrém vagy cirkuszi produkció) aminek érdekében kifejtik azt.
A legnagyobb dilemma: gyógyszerek és gyógykezelések
Állatkísérleteken alapuló
arckrémek híján még nyilvánvalóan elboldogulunk a világban, de mi a helyzet a
gyógyszerekkel, a gyógykezelésekkel, amelyek emberek életét könnyíthetik meg? Mi
a fontosabb? Eddig gyógyíthatatlan betegségek gyógyszereinek kifejlesztése, már
meglevő gyógyszerek korszerűbbé tétele bármi áron? – tette fel a fontos
kérdéseket dr. Kajó Cecília.
A másik kérdéskör, amelyre
nyilván a tudomány emberei adhatják meg a választ, hogy mennyire hatásos és
sikeres és mennyire modellezhető egy tengerimalacon, nyúlon vagy kutyán végzett
kísérlet eredménye az emberi szervezet vonatkozásában?
Állatkísérlet alatt
Magyarországon egyébként az állatvédelmi törvény szerinti állat kísérleti,
oktatási vagy egyéb tudományos célból való – akár ismert, akár ismeretlen
kimenetelű, akár invazív, akár nem invazív – felhasználását értjük.
Ez az állatnak a helyes
állatorvosi gyakorlat szerint kivitelezett tűszúrás által okozottal egyenértékű,
vagy annál magasabb szintű fájdalmat, szenvedést, kínt vagy maradandó
károsodást okozhat, beleértve bármely olyan tevékenységet, amely állat
születését – beleértve a kikelést – eredményezi ilyen körülmények közé,
valamint az ilyen állapotot eredményező géntechnológiailag módosított
fajtavonalak létrehozását és fenntartását.
Dr. Kajó Cecília hangsúlyozta: az
orvosi felhasználás során a saját etikai-erkölcsi álláspontját magának kell
kialakítania mindenkinek, arra sem jogrendszer, sem központi hatalom nem
hivatott döntést hozni.
Álláspontot kialakítani pedig saját személyes élettörténet nélkül a legnehezebb: amint valakinek a családtagját, szeretetteit kell olyan gyógyszerrel, kezeléssel ellátni, amely állatok szenvedésén alapszik, a képlet rémisztően egyszerű lesz.
Ha másképp nem megy, az állatok
pusztulása árán ki kell fejleszteni az adott gyógyhatású készítményt vagy
kezelést.
Az állatkísérleteket élből elutasítók talán nem tudják, de például takarmányhasznosulást figyelnek meg eltérő állatcsoportoknál, hogy például melyik hogyan hasznosítja a különböző energiatartamú tápokat, vagy például étrend kiegészítők mennyiben befolyásolják az egészséges bőrt, szőrt, karmokat, csontnövekedést stb.
Vagyis „az” állatkísérlet nem minden formája véres, fájdalmas vagy jár az állat pusztulásával, a zéró tolerancia tehát általánosságban értelmetlen, hiszen mi magunk is nyilván szívesebben vásárolunk például olyan eleségeket, tápokat, melyek megbízhatóan hozzájárulnak otthon tartott házi kedvenceink minőségi életéhez.
