Az álláspályázatok során alkalmazott grafológiai vizsgálat elterjedtségét igazolja, hogy az adatvédelmi biztos is több ízben jelezte a fontos szabályokat. Először is, ilyen vizsgálatra csakis akkor kerülhet sor, ha a munkakör szempontjából fontos, vagyis nem úgy működik, hogy minden leendő munkavállalót alávetünk a vizsgálatnak. (Más országokban egyébként más a gyakorlat, például Franciaországban minden harmadik cég igénybe vesz grafológust.)
A vizsgálat továbbá nem sérthet személyiségi jogokat, nem hozhatja az érintettet kiszolgáltatott, megalázó helyzetbe.
Csakis olyan pályázó kézírását lehet elemezni, aki ebbe
belegyezett. Ha visszautasítja, tudomásul kell venni – legfeljebb ez plusz
információ a vállalat vezetőjének. A szakvéleményt lezárt borítékban kapja meg
a munkáltató, aki ezt a borítékot maga adja tovább a kandidátusnak. Utóbbi
elolvassa és szabadon dönthet arról, hogy a pályáztató megismerheti a véleményt,
vagy sem.
De mégis mit vizsgál
a grafológus?
Az addig követhető, hogy a hagyományos állásinterjúkon
mindannyian a legjobb arcunkat szeretnénk megmutatni (akár az internetes
párkereső oldalon). a kézírás azonban majdnem mindent elárul.
Kiss Viktória grafológus a Napi.hu-nak elmondta: a grafológia
egy összetett, a valódi személyiséget feltáró tudomány és szakemberei rengeteg
dolgot megvizsgálnak.
A jelenlegi világban, cégtulajdonosok, cégvezetők
megbízásából rengeteg mindenre figyelemmel kell lenni a pályázók személyisége
tekintetében. A komplex, személyiségfeltáró folyamatban több mint száz
különböző jelet vizsgálnak, a módszernek kialakult szabályai léteznek, egységes
standard alapján történik minden.
A teljesség igénye nélkül: az állásra pályázó mennyire
motiválható, terhelhető, milyen gyorsan tanul, mennyire képes alkalmazkodni,
mennyire szabálykövető, hogy tűri a monotonitást, milyen a problémamegoldó
képessége, tud-e rögtönözni, stressz tűrés, munkabírás…
Biztos kudarc a
gyöngybetű
Ha a kandidátus esetleg úgy dönt, hogy akkor most
gyöngybetűkkel, nagyon szépen ír, biztos kudarc, csak 3-4 sort tud ily módon
leírni. Utána már nem tud odafigyelni az írására, bárhogy is szeretné. Éppen
ezért minimum 15-20 sort íratnak az emberekkel. (Az egyéni írás egyébként 18-20
éves korra alakul ki.)
Természetesen jövőbeni eseményekre nem lehet következtetni a
grafológiából. Hiszen létezhet olyan eredmény, hogy a stabil személyiségnek
kitűnő a konfliktus-kezelési képessége, ám mi van, ha valami nagy trauma érte?
Tragédia történt a családban, vagy bántották a gyerekét, az ezekre adott
reakciókat nem lehet előre megmondani.
A grafológus számtalan jelből tud következtetni, a kézirat
„szerzője” milyen távolságra rakja a betűket egymástól, mennyire nyomja meg a
ceruzát, tollat, mennyire jól egyszerűsít írás közben, hogyan rajzolja meg a g
betű hurkát, hogyan használja az írásmezőt, hogyan köti össze a betűket,
milyenek az ékezetek.
A rendszerető mérnök
Ami biztos, a kézírásból nagyon sok olyan dolog kiderül,
amely egy személyes HR-interjú során sem. Például, egy építészi, mérnöki
pozícióra pályázó őszinte meggyőződéssel rendszeretőnek vallja magát,
ugyanakkor a kézírása másról tanúskodik.
Ha eltér a megrendelő
és a grafológus véleménye
Megesik, hogy a megrendelőnek és a grafológusnak eltér a
véleménye. Megtörtént eset: a cég azt mondta, ez a jelentkező lesz a befutó,
kitűnőek a referenciái, komoly tapasztalat áll mögötte. A grafológus meg úgy
vélte, baj lehet a kreativitással, arra az adott munkára talán szerencsésebb
választás a kisebb szakmai múlttal bíró, ám mégis jóval alkalmasabbnak tűnő
jelölt. Négy-öt hónap múlva bebizonyosodott, a grafológusnak volt igaza.
Olyan is megesett, hogy a grafológus szerint az adott
személy nem tűri a monotonitást, sőt, még dührohamokra is alkalmas. Az élet
ebben az esetben is visszaigazolta – húzta alá végezetül Kiss Viktória.
Túlnyomórészt
beleegyeznek az emberek
A tapasztalatok szerint az emberek túlnyomórészt
beleegyeznek a vizsgálatba, persze talán azért is, mert attól félnek, hátrányba kerülnek
nemleges válasz esetén.
Természetesen a grafológusnak maximálisan tiszteletben
kell tartania a személyiségi jogokat, létezik etikai kódex, a vizsgálat
eredménye értelemszerűen harmadik félnek nem adható ki, és például a kezdő
grafológus tapasztalt kollégája felügyelete mellett dolgozik.
Az Európai Grafológusok Szakmai Etikai Kódexe szerint a grafológus kizárólag eredeti, kézzel írott dokumentum alapján elemzi a személyiséget. Faxos vagy fénymásolt dokumentumok elemzését a grafológusnak vissza kell utasítania, mivel azokban a vonal minősége torzult. További fontos etikai szabály: a grafológus nem adhat diagnózist orvosi szakterületet érintő kérdésekben.
