A debreceni intézmény öt másik, alapítványi formában működő egyetemmel együtt indított pert az Európai Bizottság ellen az Erasmus-ügyben. Erre hivatkozva a Debreceni Egyetem külön keresetben kérte, hogy a végleges döntés megszületéséig függesszék fel a brüsszeli tiltóhatározatot. A bíróság ezt elutasította, az eredeti perben pedig csak másfél év múlva várható ítélet – feltéve, hogy a EU-s bíróság azt a keresetet fogadja – írja a Hvg.
A Népszava úgy tudja, hogy bár több pontban is egyezségre jutottak már a felek, de
a közalapítványi formában működő felsőoktatási intézmények irányító testületeire jellemző összeférhetetlenség megszüntetéséről még mindig nem tudott megegyezni az Orbán-kormány és az Európai Bizottság.
Ez azért is kellemetlen, mert július közepéig kellene a támogatásra pályázó egyetemeknek és a Tempus Közalapítványnak megállapodniuk az Erasmus+ idén lejáró pályázatainak meghosszabbításáról annak érdekében, hogy tervezni tudjanak azok a diákok és oktatók, akik ősszel mennének külföldre.
Az EB januárban hozta meg a döntést
Idén januárban derült ki, hogy az Európai Bizottság döntése értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Az EU-nak több problémája is volt a felállással:
nem csak az, hogy a kuratóriumokban politikusok is ültek, hanem az is, hogy az alapítványok nem tartoznak az uniós közbeszerzési irányelvek szerinti szabályok hatálya alá.
