Az elnök-vezérigazgató június 30-án, a tőzsdezárás után adott terjedelmes interjút az Index-nek.
Beszélgetésünk előtt nem sokkal jelentették be, hogy
értékesítették a 4iG-csoport egyik távközlési vállalata, a DIGI mobilhálózati
eszközeit, frekvenciáit. A vevő egy állami cég, a Pro-M, az ügylet pedig 68
milliárd forint értékű. Nem kell ahhoz nagyon vájt fülűnek lenni, hogy
észrevegyük, ismét a magyar állam tesz bele a közösből jelentős pénzt a 4iG-be.
Sokan úgy látják, hogy ezzel a tranzakcióval az állam csak tovább konszolidálja
a céget.
Szó nincs konszolidálásról, a magyar állam soha nem adott
támogatást vagy juttatott forrást ellentételezés nélkül a 4iG-csoportnak. Az
állammal közös tranzakcióink mindig értékalapon valósultak meg, nemzetközi
tanácsadók és jogi irodák bevonásával, a piaci sztenderdek szerint. A mostani
tranzakcióval együtt három stratégiai jelentőségű ügyletet bonyolítottunk a
magyar állammal közösen, és csak ez utóbbinál történt az ellentételezés
készpénzben. Az Antenna Hungária megvásárlását tőkeemeléssel valósítottuk meg,
az Antenna 77 százaléknyi részvénycsomagjáért a teljes hazai és nemzetközi
távközlési portfóliónkat adtuk cserébe az államnak. Ennek a tranzakciónak az
értéke megközelítette a későbbi Vodafone-vásárlás nagyságrendjét, de ebben az
esetben mi vásároltunk az államtól, így a kérdésében lévő feltételezések
fogalmilag kizártak.
Így volt ez a második esetben is, ahol szintén egy
részvénycsereügylet keretében eladtuk a magyarországi Yettel–Cetin 25
százalékát a Corvinusnak a Vodafone 19,5 százalékáért cserébe.
A legutóbbi, a DIGI mobilhálózati és
torony-infrastruktúrájának, valamint a frekvenciakészleteinek eladása pedig
teljes mértékben piaci tranzakció még akkor is, ha közvetve az állam vásárolta
meg ezeket az eszközöket. Elsősorban azért, mert az eladási folyamat piaci
sztenderdek szerint zajlott, és többszereplős volt. Magyarul, több nemzetközi
és hazai vételi ajánlatunk is volt a Pro-M-en kívül. Szintén fontos, hogy itt
is nemzetközi tanácsadók végezték az átvilágítást és az értékelést, valamint a
tranzakciós dokumentációt is ők készítették el.
Sajtóhírek szerint viszont éppen az ön által említett
Yettel–Cetin- és Vodafone-részvénycserénél 3 milliárd forintnyi különbség van a
két ügyletben számolt részvénypakett értéke között. A Yettel és Cetin
vállalatok 25 százalékos tulajdona 125,7 milliárdot, míg az állam által átadott
Vodafone-részvénycsomag 128,7 milliárd forintot ér. Magyarul az ügylettel a
magyar állam, végső soron pedig az adófizetők veszítettek 3 milliárd forintot.
A sajtóban ezzel az üggyel kapcsolatban politikai
hangulatkeltés zajlik, a 3 milliárd forintos eltérés a két részvénycsomag
értéke között teljes tévedés. Többször elmondtuk, én magam is nyilatkoztam
arról korábban, hogy a Vodafone-tranzakció sajtóban bejelentett értéke a
Vodafone Magyarország vállalati értéke volt, nem pedig a végleges vételár.
Tehát az államot és az adófizetőket semmilyen vagyonvesztés nem
érte, mivel a részvénycsereügyletben érintett 19,5 százalékos
Vodafone-részvények értéke pontosan megegyezik a Yettel Magyarország és a Cetin
25 százalékos üzletrészeinek értékével.
Miért van szüksége az államnak a DIGI infrastruktúrájára?
Az állam régi terve, hogy a rádiófrekvenciás vészhelyzeti
kommunikáció – többek között nemzetbiztonsági okokból – saját torony- és
hálózati infrastruktúrán valósulhasson meg. A jelenkori események, mint például
a szomszédunkban zajló háború, ezt az igényt még inkább aktuálissá teszik, így ennek
a kritikus infrastruktúrának a megléte mára szuverenitási kérdéssé is vált.
A tranzakcióval az állam jelentősen olcsóbban – közel
féláron – jut az infrastruktúrához ahhoz képest, mint ha zöldmezős beruházásban
valósítaná meg a teljes fejlesztést. Ráadásul az akvizícióval időt takarít meg,
hiszen a DIGI toronyhálózatának köszönhetően jelentősen lerövidül a széles sávú
mobil- és hangadat-szolgáltatást biztosító PPDR-rendszer kiépítése is. Ha ma
kezdenék el ezeket a fejlesztéseket, tehát a több mint 2500 torony és a
hozzájuk tartozó hálózat építését, akkor legkorábban csak négy-öt év múlva
válna használhatóvá az infrastruktúra.
A vételár mennyire tekinthető reális piaci árnak?
A félreértések elkerülése érdekében: a 68 milliárdos
tranzakciós érték a vételár mellett magában foglalja a Pro-M által igényelt
éves üzemeltetési költségeket és a toronyhálózathoz, illetve infrastruktúrához
tartozó új core hálózat kiépítésének költségeit is. A vételárral kapcsolatban
friss nemzetközi példát is tudok említeni. A United Group, ami Délkelet-Európa
egyik legnagyobb távközlési csoportja, áprilisban adta el szlovén, horvát és
bolgár torony-infrastruktúráját a TAWAL-csoportnak. A 4800 toronyból álló
hálózatért, illetve a kapcsolódó infrastruktúráért a közel-keleti befektetők
1200 millió eurót, azaz mai árfolyamon számolva 445 milliárd forintot fizettek.
Természetesen egy három országot érintő torony-infrastruktúra értékesítését nem
lehet teljes egészében összehasonlítani a DIGI mobilhálózatáéval, ugyanakkor a
példa jól szemlélteti, hogy a nemzetközi piacon a kritikus infrastruktúra
megszerzéséért a befektetők jelentős árat is hajlandóak fizetni.
Most miért nem részvénycserével oldották meg a DIGI eszközeinek
az eladását? Így akár tovább csökkenthették volna a 23 százalékos állami
tulajdonrészt az Antenna Hungáriában vagy akár a magyar Vodafone-ban.
Azért nem, mert nem a Pro-M tulajdonolja az állam Antenna
Hungáriában vagy Vodafone Magyarországban lévő részvényeit. Így egy ilyen
konstrukció fel sem merülhetett a DIGI torony-infrastruktúrájának adásvétele
során.
A csoportnak jelentős, közel 800 milliárd forintos az
adósságállománya. Mire fordítják majd a bevételt, a hiteleik törlesztésére?
A szerződés alapján a vételárat három részletben egy év
alatt kapjuk meg, és részben a hitelek törlesztésére, részben a pedig a
transzformációs folyamathoz és a saját vezetékes és mobilhálózati
infrastruktúránk fejlesztéséhez kapcsolódó beruházásokra fordítjuk.
A lépéssel az utolsó reménye is elillant annak, hogy egy
negyedik mobilszolgáltató is megerősödhessen, illetve működjön a hazai piacon.
Hogyan hat ez a helyzet a magyar mobilpiaci versenyre?
A negyedik mobilszolgáltató mindig is egy álom volt
Magyarországon. A piac nem elég nagy ehhez. Jól mutatja ezt, hogy a DIGI még az
előző tulajdonos alatt intenzíven kiépített mobilhálózati infrastruktúra
ellenére sem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket, és nem tudott komoly
piaci részesedést szerezni, valódi negyedik szolgáltatóként megjelenni. A
mobilhálózati infrastruktúra eladása nem változtat a piaci viszonyokon, azt
leszámítva, hogy a 4iG-csoport nagyobb forrást tud majd mozgósítani a megmaradó
hálózati eszközeinek a fejlesztésére, ami közvetve ugyan, de fokozza a piaci
versenyt, jobb minőségű hálózatot, magasabb minőségű szolgáltatást, nagyobb
sávszélességet, illetve gyorsabb adatforgalmat eredményez.
A célunk az, hogy a DIGIMobil előfizetői december 31-ét
követően is a vállalatcsoportnál maradjanak, és a Vodafone, illetve legkésőbb a
jövő évi márkaváltástól a ONE előfizetőivé váljanak. Ennek érdekében már az
idén kedvező ajánlatokkal keressük majd előfizetőinket, elismerve az elmúlt
években tanúsított hűségüket is.
A Pro-M-mel kötött megállapodás jól rímmel a Budapesti
Értéktőzsdén tett bejelentésükre, mely szerint felülvizsgálják hazai és
nemzetközi stratégiájukat a tulajdonukban lévő vezetékes, valamint a balkáni
passzív mobil-infrastruktúra potenciális összevonásának, kiválásának
lehetőségeiről. Jól értem, hogy a DIGI mobilinfrastruktúra-kiszervezése
mintájára később ezeket az eszközöket akár értékesíthetik is a piacokon?
Van hasonlóság, de jelentős eltérések is mind a külföldi
passzív mobil-infrastruktúra, mind a vezetékes hálózat kiszervezésével való
összehasonlításban. A Pro-M-mel kötött megállapodás esetén egy olyan
mobiltorony-infrastruktúrát és olyan frekvenciákat adtunk el, amelyekre a
szinergiákból fakadóan nem volt tovább szükségünk, ezért megtartásukat nem
indokolta semmi. Ezzel szemben a külföldi passzív mobil-infrastruktúránk
kiszervezése és eladása csak úgy valósulhat meg, hogy azokat vissza tudjuk
bérelni, mivel ezekre az eszközökre szükségünk van a szolgáltatásaink
biztosításához ezekben az országokban. Viszont nem minősülnek stratégiai
eszközöknek, ezért értékesítésük, hasonlóan a Pro-M-megállapodás tárgyát képező
eszközökhöz, részben vagy teljes egészében is megvalósulhat. A hazai vezetékes
infrastruktúránk viszont rendkívül nagy, több száz milliárdos érték, ebből
fakadóan stratégiai jelentőségű, amire a jövőben is szükségünk van. Így ezek
kiszervezését egy infrastruktúracégbe több dolog is indokolja, viszont annak
eladása – stratégiai jelentősége miatt – csak úgy valósulhat meg, hogy a
többségi tulajdon nálunk marad. A nagy nemzetközi infrastruktúra-befektetési
alapok aktívan keresik az ilyen befektetési lehetőségeket.
A magyar állam szempontjait tekintve a mobil- és vezetékes
infrastruktúrák kiszervezése az érintett cégekből, akár tőkebevonási vagy
értékesítési szempontból nem jár majd értékvesztéssel? Miért jó üzlet az
infrastruktúra-kiszervezés az állam számára?
Az infrastruktúrában lekötött tőkénk hatalmas érték,
amelynek a felszabadítása nemhogy nem jár értékvesztéssel, hanem épp
ellenkezőleg, olyan értéknövekedést eredményez, amelyet nem hagyhatunk
kihasználatlanul. Ezt az értéktöbbletet az okozza, hogy az infrastruktúracégek
értékelése a nemzetközi piacokon két-háromszorosa a távközlési vállalatokénak, ráadásul
ha az infrastruktúra kiszervezésre kerül egy önálló társaságba, onnantól
nagykereskedelmi megállapodásokon keresztül más szolgáltatók is használhatják,
és így az értéke még tovább növekedhet. Az előbbiekben említett tranzakciók
több száz milliárdos értéket teremthetnek majd a 4iG-csoport és az állam
számára a tulajdoni arányoknak megfelelően.
Az infrastruktúrák kiszervezésével hogyan változik a
cégcsoport működése, felépítése, irányítása?
Az infrastruktúrák kiszervezésére és működtetésére számos nemzetközi
példa van. Az irányítására vonatkozó részleteket nyár végéig véglegesítjük a
transzformációs folyamat előkészítésének részeként, majd az integrációs terv
végrehajtása szeptembertől indul, és a tervek szerint a vállalatcsoport az új
modellben várhatóan 2025. január 1-jétől működik majd. A pontos stratégiai
lépésekről kellő időben tájékoztatjuk majd munkavállalóinkat, részvényeseinket
és a közvéleményt is.
A Vodafone és a DIGI is tekintélyes szereplő a lakossági
távközlési szolgáltatások területén. A tulajdonosi háttér azonos, mégsem
ugyanaz a szolgáltatások minősége, eltérő az árpolitika és a működés. Várható,
hogy a közeljövőben egységesíti a szolgáltatásait a két vállalat, és ugyanazt a
szolgáltatást és minőséget kapjuk majd mindkét cégnél?
Egyértelműen igen. Ennek első lépéseként a DIGI-ben és a
Vodafone-ban lévő lakossági üzletágainkat már ma is egy személy irányítja,
kihasználva az ebben rejlő szinergiákat. Sőt az imént említett integrációs
stratégiának részeként lakossági szolgáltatásainkat egy cégbe szervezzük majd
várhatóan 2025. január 1-jétől.
Nemrég interjút adott az InfoRádiónak, ahol hosszasan
beszélt a Rheinmetall-lal meglévő partnerségükről. Az ukrajnai háború miatt nem
kapott-e rossz szájízt vagy gellert az együttműködésük, hiszen a Rheinmetall az
egyik legnagyobb német hadiipari beszállítóvá lépett elő az elmúlt egy évben?
Jelent-e bármiféle kockázatot a 4iG számára az, hogy a Rheinmetall aktív ezen a
területen?
Nem látok ilyen kockázatot. A Rheinmetall fontos stratégiai
partnerünk, az együttműködésünk kifejezetten pozitív. A kapcsolatunkat ilyen
értelemben nem befolyásolja a világpolitika. Amikor a Rheinmetall stratégiai
befektetőnk lett, nyilvánvalóan tisztában voltunk a védelmi iparban betöltött
szerepével. Éppen ez a partnerségünk egyik fontos alapköve is. A védelmi ipar
digitalizációs fejlesztései vagy a Rheinmetall nemzetközi
IT-infrastruktúrájának üzemeltetése ugyanis jelentős növekedési potenciált és
globális piacra lépési lehetőséget jelent a 4iG számára.
Ebben az interjúban a Spacecommal, az izraeli
műholdtársasággal kapcsolatos, illetve további űripari tervekről is beszélt.
Viszont kevesebb szó esik mostanában a CarpathiaSatról, ami a 4iG leányvállalata,
és elvben arra hivatott, hogy Magyarország első kereskedelmi műholdját állítsa
orbitális pályára. A tervezett dátum 2025. Hogyan állnak az előkészületek?
Van-e összefüggés a Spacecomban megszerezni kívánt többségi tulajdon és az első
magyar kereskedelmi műhold felbocsátása között?
Természetesen van összefüggés. A Spacecommal való
együttműködés gondolata akkor merült fel először, amikor a CarpathiaSat
megszerezte a 4W geostacionárius pozíció magyar frekvenciáit, amelyeket 2024-ig
a Spacecom birtokol, ahogyan az izraeli frekvenciákat is. Teljes körű műholdas
kommunikációs szolgáltatások nyújtásához szükség van ezekre a frekvenciákra,
így az tűnt észszerű és egyben hatékony lehetőségnek, ha a két oldalt
összekapcsoljuk. Ráadásul az együttműködés a Spacecommal a földi kiszolgálásban
már hosszú múltra tekint vissza, hiszen a HDT, a 4iG első űripari és részben
távközlési befektetése, amely az egész stratégiai irányt befolyásolta annak
idején, évek óta nyújt a Spacecom műholdjai számára is földi szolgáltatásokat.
Magyar kereskedelmi és kommunikációs műhold lesz, ez is szuverenitási és
nemzetbiztonsági kérdés.
Hatalmas befektetéseket hajtottak végre az elmúlt évben,
jelentősen megnőtt a csoport árbevétele és eredményessége is. Mégis, mintha a
kisbefektetők nem értékelnék kellően a menedzsment erőfeszítéseit. A 4iG
részvényárfolyama az elmúlt egy év átlagát tekintve a legalacsonyabb,
630–650-es sávban mozog. Mi az oka az árfolyam gyengélkedésének?
A 4iG-csoport egy jelentős átalakuláson megy keresztül,
amelynek rendkívül pozitív fundamentális változásait meg kell érteniük a
befektetőknek itthon és a nemzetközi piacokon is. Az is fontos, hogy a stabil
likviditáshoz intézményi befektetők is nagyobb számban kellenek, amin szintén
dolgozunk. Ami pozitív az elmúlt évek tőkepiaci folyamataiból, hogy a részvény
volatilitása csökkent, ami szintén alapfeltétele annak, hogy az intézményi
befektetők vásárolják a részvényeket. Sajnos a magyar tőzsdén a közepes, de még
a nagyobb részvények likviditása is általánosságban gyenge, kivéve néhány
instrumentumot, ezért meg fogjuk fontolni a részvényeink bevezetését más
európai tőzsdére.
Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a csoport
transzformációs folyamatai során maximalizáljuk a részvényesi értéket, és
csökkentsük az EBITDA-ra vetített adósságállományt, ezáltal megteremtve az
osztalékfizetés és a további nemzetközi terjeszkedés lehetőségét is. Ezzel
szeretnénk elérni, hogy a piaci kapitalizáció megközelítse a valós cégértéket,
ami konzervatívan is a jelenlegi részvényárfolyam három-négyszeresét jelentené.
A társaság 2020 óta először nem fizetett osztalékot a
részvényeseknek a társaság negatív adózott eredménye miatt. Hogyan változik a
4iG osztalékpolitikája, mire számíthatnak a részvényesek a jövőben?
Nem változik az osztalékpolitika. A részvényesi érték növelése
az egyik legfontosabb szempont, mindazonáltal a részvényeseknek azt is meg kell
érteniük, hogy egy nagyon intenzív növekedési szakaszban vagyunk már évek óta,
aminek az akvizíciókhoz kapcsolódó egyszeri leírások vagy a megnövekedett
finanszírozási költségek miatt rövid távon vannak negatív hatásai. A
működésistruktúra-váltás és a szinergiák kiaknázásában rejlő értéktöbblet
azonban alapjaiban fogják megváltoztatni ezeket a negatív hatásokat.
