BUX 138371.35 -0,81 %
OTP 44600 -0,71 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Küzdelem a túlélésért: lítiumra vadászik az autóipar

Az autógyárak világszerte egymás elől próbálnak meg a bányákkal közvetlen megállapodásokat kötni, hogy elkerüljék a nyersanyaghiányt, amely ellehetetleníti az elektromos járművek gyártását.

2023. július 3. hétfő, 11:12

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az egész világ a tisztább energiaforrások felé mozdul el, ezért a legnagyobb tét az elektromos kocsikhoz szükséges anyagok feletti ellenőrzés lesz a következő évtizedekben. A lítiumkobaltnikkel és a grafit a legfontosabb ásványi anyagok, amelyek szükségesek az akkugyártáshoz. Lítiumból azonban óriási hiány van világszerte.

A lítium nélkül azonban az európai és amerikai autógyártók nem lesznek képesek akkumulátorokat gyártani az elektromos autókhoz, ami azt is jelenti, hogy szinte lehetetlen lesz villanyautót vásárolni.

Ez már most is látszik az itthoni adatokon,

  • használtautó.hu-n jelenleg kicsit több mint 3 500 használt elektromosautó-hirdetés van,
  • új villanyautóból pedig kicsi több mint ezer darabot kínálnak a szalonok.

Tesla és a kínai autógyárak mögött való további lemaradás elkerülése érdekében most számos nyugati autóipari vállalat megkerülve a beszállítókat lítiumbányászati vállalatokkal köt közvetlen megállapodást. Ezzel tudják biztosítani a nyersanyagellátást.

A nagyobb bányavállalatoknak ugyanis nincs elég lítiumkészletük ahhoz, hogy az elektromos autók ugrásszerű növekedését követni tudják. Az iparág tehetősebb szereplői ezért a kisebb bányákra próbálnak lecsapni.

Miért fontos a lítium?
Az akkumulátorok a könnyűfémek segítségével képesek vezetni az energiát. Tehát lítium nélkül olyan lenne a 21. század, mint olaj nélkül a 20. század.

A The New York Times beszámolója szerint a Ford és a General Motors már kötött is megállapodásokat több lítiumbányászattal és beszerzéssel foglalkozó vállalattal.

Szinte úgy tűnik, mintha egy 100 évvel ezelőtti ipari forradalmi szakaszban lennénk

– mondta a lapnak Sam Kunjur, a General Motors akkumulátor-alapanyagok biztosításáért felelős vezetője, ugyanis az autógyártók bányavállalatokkal és nyersanyag-feldolgozókkal kötött közvetlen megállapodásai az iparág kezdetére nyúlnak vissza, amikor például a Ford gumiültetvényeket létesített Brazíliában, hogy a gumikhoz szükséges nyersanyagot saját maguk előállítsák.

A kínai vállalatok óriási összegeket fektetnek be a bányák és finomítói kapacitások megszerzésébe világszerte. A kínai CATL akkumulátorgyár például a politikailag instabil Bolíviával kötött megállapodást, amely szerint 1,4 milliárd dollárt fektetnek be két lítiumprojektbe. Közben Indonézia, Chile, Bolívia és Mexikó például a nyersanyagok jobb ellenőrzés érdekében államosította az ipar bizonyos területeit.

Atacama-sivatag
Fotó: Getty Images

A nyugati országokban található gyárak többsége pedig olyan megállapodásokat köt a lítiumbányászati vállalkozásokkal, amellyel rögzített, vagy akár nyomott áron juthatnak a nyersanyaghoz a szerződés időtartama alatt. Ez azonban csak részleges megoldás.

Jelenleg tehát Kína uralja az elektromos járművekhez és a megújuló energiatárolókhoz szükséges akkumulátorok gyártásához elengedhetetlen ásványi anyagok feldolgozását, amelyekre az akkumulátorhiány miatt most kiugró kereslet van. Amerika természetesen nem akarja hagyni, hogy a keleti nagyhatalom ebben is megelőzze őket, ezért sorra kötnek olyan megállapodásokat, amellyel át tudják venni a hatalmat az ellátási lánc fellett. Szakértők szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy eredményes megállapodások születtek.

A klímacélok eléréséhez fontos lenne még több elektromos kocsi

Az Our World in Data adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 16 százalékáért a közlekedés felelős, tehát a kocsik villamosítása az éghajlatváltozással kapcsolatos stratégiai célok közül az egyik legfontosabb.

Az Európai Parlament még az év elején fogadta el a törvényjavaslatot, mely szerint 2035-től gyakorlatilag betiltják a belsőégésű motoros személy- és kishaszongépjárműveket a 27 EU-tagállamban. Pontosabban úgy változik ekkortól a károsanyag kibocsátási norma, hogy a 2021-es szintet 100 százalékkal kell csökkenteni, tehet nullázni kell. A köztes időszakra is van szabályozás, folyamatosan csökkenteni kell a károsanyag kibocsátást.

Emiatt is fontos lenne, hogy ne legyen hiány a villanyautókból. Azonban az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban is ez a helyzet most.

Már csak a környezetvédelmi okok miatt érdemes elgondolkodni elektromos autó beszerzésén, ugyanis sokkal biztonságosabbak ezek a járművek, fenntartásuk is sokszor olcsóbb, mint a hagyományos verzióké. Nem kell többet benzint vagy gázolajat tankolni, ráadásul nem csak a nyilvános töltőállomásokon, hanem akár otthon is „teletölthetjük” az autót, sok városban pedig ingyen is parkolhatunk tisztán elektromos üzemű járműveinkkel.

Hova tűntek az elektromos autók a kereskedésekből? 
Egyre több autógyártó nem tud elektromos kocsikat szállítani a kereskedésekbe a gyártási ellátási hibák miatt. De még így is megéri várni az új járművekre.
Bárkinek lehet elektromos autója, ha átalakítja régi pöfögőjét 
Az autóátalakítások megoldást jelenthetnek azok számára, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy új elektromos kocsit vegyenek.
A 2023-ban értékesített autók közel ötöde elektromos lesz 
Az elektromos autók globális eladásai újabb rekordot érnek el az idén.
Ezekre a nyersanyagokra lenne szükség, hogy elég elektromos autó készüljön 
Az egész világ a tisztább energiaforrások felé mozdul el, ezért a legnagyobb tét a szükséges anyagok feletti ellenőrzés lesz 2050-ig.
Horváth Balázs
Horváth Balázs
Újságíró
Pénzügyi újságíró, szerkesztő, kutató és kommunikációs szakember. Újságírói pályafutása 2022-ben indult az Economxnál (korábban Napi.hu), ugyanebben az évben kezdte felsőfokú tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol kommunikáció- és médiatudomány szakon szerzett alapszakos diplomát, jelenleg politikai gazdaságtan mesterképzését folytatja. Kiemelt témái közé tartoznak a pénzügyeken belül a banki csalások, a hitelezési szektor, a biztosítások és befektetések, valamint a fintechek és a digitalizáció. Szerkesztőként segíti például Az Év Irodája csapatát, ahol az Ingatlan Évkönyv főszerkesztője 2024 óta. Rendszeresen vezet kerekasztal-beszélgetéseket magyar és angol nyelven egyaránt. Kutatásának fókuszában a politikai kommunikáció és nyelvészet áll. Több hazai és nemzetközi konferencia előadója.

Ez is érdekelhet