Ám aki idejében reagál, még ki tudja használni a
vagyonfelértékelés lehetőségét – húzta alá dr. Hosszú Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. A szakember kifejtette: a bizalmi vagyonkezelés mintegy tíz
éve került bele a polgári jogunkba és azóta magánszemélyek vagyontervezésének
egyik legfelkapottabb eszközévé vált. Nem meglepő módon, hiszen a bvk-k számos
előnyt biztosítanak.
Nem véletlen a
népszerűség, ezek a bvk előnyei
Így például megvédik a magánszemély vagyonát az esetleges
személyes kockázatoktól és felelősségtől, miközben a vagyon feletti rendelkezés
mégsem kerül ki az adott személy (vagyonrendelő) kontrollja alól.
Nem utolsó sorban a bvk a családi vagyontervezés és
generációváltás közkedvelt eszközévé is vált: olyan vagyonátruházási,
vagyonrendelési megoldások alakíthatók ki bvk-n keresztül, amelyeket sem a természetes öröklés szabályai, sem pedig a végrendelet nem tud biztosítani.
Adózási kérdésekben
is jól jön
A bvk struktúrák elterjedését nagyban elősegítette azok
kedvezményes adózási kezelése is. Ezek közül fontos kiemelni, hogy a bvk-ba
betett pénzügyi eszközökből származó nyereség társasági adó mentes lehet.
Ráadásul ezek az eszközök tartós befektetési számlára is helyezhetők, így az azokból származó hozam
a magánszemély kedvezményezetteknél sem keletkeztet adófizetési
kötelezettséget.
Miként szó volt róla, a bvk legnagyobb adóelőnye mégis az,
hogy annak közbeiktatásával a magánszemély vagyona adófizetési kötelezettség
nélkül, piaci értékre lehet felértékelhető.
Ha azonban ezt a társasági részesedést az értékesítést megelőzően bvk-ba beteszi az egymilliárd forintos piaci értéken és ezt a részesedést a bvk értékesíti, úgy sem a magánszemélynek, sem a bvk-nak nincs adófizetési kötelezettsége. Ráadásul, ha a későbbiek során a bvk az így befolyt egymilliárd forintos vagyont kiadja a végső kedvezményezetteknek, úgy adófizetési kötelezettségük nekik sem lesz.
Mi változik?
A Parlamenthez a napokban benyújtott úgynevezett „adósaláta” törvény
többek között a fenti kedvezményt kívánja bezárni.
A jogszabály elfogadását
követően, ha a vagyonrendelő a bvk-ba adáskor a vagyon értékét magasabban
állapítja meg, mint az általa a vagyontárgy megszerzésére fordított érték, úgy
a különbözet után 15%-os szja fizetési kötelezettsége (és korlátozott szociális
hozzájárulási adófizetési kötelezettsége) merül fel.
Azaz, a fenti példával: ha a magánszemély egymilliárd forintnyi
értéken adja át a vagyont a bvk-nak, úgy a 990 millió Ft értékkülönbözetet
azonnal le kell adóznia. A jogszabály ugyan nem teszi kötelezővé a vagyon piaci
értékre való felértékelését (azaz a vagyonrendelő megteheti, hogy a
vagyontárgyat annak eredeti, 10 millió forintos értékén teszi át a bvk-ba), de
ekkor adófizetési kötelezettség a vagyontárgynak a kedvezményezett részére
történő kiadásakor keletkezik.
Tehát a vagyon értékében keletkezett pozitív különbözetet
előbb vagy utóbb le kell adózni.
Most érdemes bvk-t
létrehozni
A Parlamenthez benyújtott tervezet szerint az új szabályozás
azon vagyontárgyakra fog kiterjedni, amelyeket a vagyonrendelő az új törvény
hatálybalépésétől számított 30 napon túl tesz be a bvk-ba. Mindaddig, amíg ez a
határidő le nem telik, még a régi szabályok érvényesek, azaz a vagyonrendelő
adómentesen tudja a vagyonátadáskor vagyonát felértékelni.
Vagyis, azoknak, akik bvk létrehozásában (vagy meglévő bvk-ikba
történő vagyonátadásban) gondolkoznak, hozzávetőlegesen 1,5-2 hónap áll
rendelkezésükre, hogy az ügyletet „adóhatékonyan” tudják megoldani. Érdemes
ezért megfontolni a bizalmi vagyonkezelés mielőbbi létrehozását. Egy ilyen
struktúra kialakítása (illetve annak fenntartása) egyébként jelentős
költségvonzattal és adminisztrációval nem jár, az akár pár héten belül
létrehozható.
Természetesen, az új törvény hatálybalépését követően
létrehozott bvk-k is biztosítani fogják az összes többi olyan jogi és
adóelőnyt, amelyek ezt a vagyonkezelési formát népszerűvé tették. A bvk-k
iránti igény és érdeklődés ezért várhatóan ezután sem fog számottevően
csökkenni – hangsúlyozta végezetül a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
