Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Navracsics Tibor elmondta, nem igaz az Európai Bizottság állítása, miszerint Magyarországon nem hasznosulnak az uniós források.
Az ország 14 ezer milliárd forint kohéziós forrást kap a 2021-2027-es európai uniós költségvetési ciklusban. Ebből négyezer milliárd forint megérkezett, ami folyamatosan érvényesül a vidékfejlesztésben.
Tízezer milliárd forintról van megállapodás, az Európai Bizottság elfogadta a programokat, „csak még nem utalja a pénzt különböző jogállamisági és egyéb problémák miatt”.
Mikor és mennyi pénz várhatók?
Ezekről a kérdésekről folynak a tárgyalások, amennyiben sikerült dűlőre jutni, a támogatások is megjönnek a miniszter szerint. Az uniós támogatások érkezésével kapcsolatban azt mondta, „mindeddig menetrendszerűen mennek a dolgok, minden cél teljesült, amit kitűztünk”.
Tavaly decemberben az Európai Bizottság elfogadta az operatív programokat, aláírták a partnerségi megállapodást, az Európai Tanács elfogadta a magyar nemzeti helyreállítási tervet.
A mostani pénzügyi ütemezés szerint 2023-ban 1,5 milliárd, 2024-ben 2 milliárd, 2025-ben 2,8 milliárd eurót kapunk, reményeink szerint minél hamarabb ténylegesen is megkapjuk ezeket az összegeket
– fogalmazott a területfejlesztési miniszter.
2004 és 2021 között Budapest egy főre jutó GDP-je az EU-s régiók átlagának 129 százalékáról 156 százalékára, Észak-Magyarországon 40-ről 52 százalékra, a Dél-Dunántúlon 44-ről 51 százalékra nőtt.
Nem egységesen zárkóznak fel a magyar régiók
A magyar régiókban 2010-től 2020-ig egyfajta felzárkózási folyamat zajlott le, de nem dinamikus felzárkózás. Úgy vélekedett, hogy az EU kohéziós politikája hetven éve nem találja a választ a kérdésre, hogyan lehet felzárkóztatni azokat a régiókat, amelyek önmagukat nem tudják megsegíteni.
Az EU-ban a fővárosi régiók jelentik a sikertörténetet, hiszen ott van a gazdaság motorja. Az egész magyar nemzetgazdaság érdeke, hogy Budapest fejlődjön.
Az ugyanakkor, hogy a főváros 156 százalékát adja az egy főre eső GDP uniós átlagának, az észak-alföldi régió pedig az átlag 49 százalékán van, olyan területi fejlettségi szakadékot mutat, ami azt jelzi, hogy az ágazati mellett meg kell jelennie a területi politikának is.
Keletről nyugatra vándorolnak a magyarok
Az elmúlt évtizedek vándorlási egyenlege alapján Magyarországon van egy észak-keletről észak-nyugatra történő vándorlás, és fogy a dél-dunántúli térségek lakossága is.
Folyamatos a kiáramlás Budapestről, alapvetően a főváros környékére és Észak-Nyugat-Magyarországra.
A Balaton térsége ütemesen népesült be, aminek a koronavírus-járvány lökést adott, a járvány ideje alatt Budapestről sokan költöztek ide. Ma már sok fiatal nem tudja megfizetni a balatoni térségben az ingatlanárakat, kénytelenek elköltözni. A balatoni régió így – Békés vármegyével együtt – az ország leggyorsabban öregedő térsége lett.
Funkcionális várostérségek gyűlnek a pénzcentrumok köré
Ma már nem lehet csak közigazgatási kategóriákon alapuló fejlesztéspolitikát folytatni, mert Magyarországon is megjelent az az agglomerációs folyamat, amelynek eredményeként funkcionális várostérségek kezdenek kialakulni.
A funkcionális várostérségnek van egy legalább 50 ezres lélekszámú városmagja, és a hozzátartozó települések lakosságának legalább 15 százaléka ingázik a városi központba.
Ma már Győrtől Szolnokig van egy kialakulóban lévő, funkcionális várostérségi terület.
„Arra kell rábírni a nagyvárosokat, hogy a környező településekkel együtt alakítsanak ki fejlesztési elképzeléseket” – mondta Navracsics Tibor.
