Kormányzati forrásokból a portfolio.hu úgy értesült, hogy az
eddig ismertekhez képest több pozíciót is kizárnak a kuratóriumi tagságból.
A
szöveg a főpolgármester és a polgármesterek esetében is megállapítja,
hogy amíg betöltik politikai funkciójukat, nem vállalhatnak szerepet az egyetemek
fenntartójaként működő kuratóriumokban.
A brüsszeli elvárást pedig úgy akarják
teljesíteni a közhatalmi funkciók esetében, hogy a szöveg szerint a tagsági
tilalmat a különleges jogállású szervek vezetőire is kiterjesztik.
Az Európai Bizottság már több hónapja azt az álláspontot
kommunikálja, hogy február végén már tájékoztatták a magyar kormányt, hogy a
közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében milyen összeférhetetlenségi
szabályokat tartanak szükségesnek.
Ehhez képest Navracsics Tibor
területfejlesztési miniszter a találkozókon többször is egyértelműsítést kért Brüsszeltől, mivel nem volt világos, hogy pontosan milyen politikai funkcióval
bíró közhivatali vezetőket tiltanának el a kuratóriumi tagságtól.
A magyar jogszabályok szerint ez így a következő hivatalokat
döntéshozóit érinti:
- a Köztársasági Elnöki Hivatalt;
- az Alkotmánybíróság Hivatalát;
- a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot;
- az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát;
- a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt;
- a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot;
- a Gazdasági Versenyhivatalt;
- a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságát;
- a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságát;
- az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát;
- a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát;
- a Közbeszerzési Hatóságot;
- a Nemzeti Választási Irodát;
- a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalát;
- az Országos Atomenergia Hivatalt;
- az Integritás Hatóságot;
- az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot.
Abban már mutatkozott némi enyhülés az Európai Bizottság felől, hogy ugyan Brüsszel azt javasolta, hogy csak kétszer négy évre legyenek
választhatók a kuratóriumi tagok, addig a kormány kitartott, hogy hat évre
szóljanak a mandátumok.
A normaszövegbe végül az Orbán Viktor vezette kabinet
kitartott a hosszabb kinevezési idő mellett, amiért azzal érveltek
korábban, hogy a szenátusi - vagyis az egyetemek akadémiai vezetésének - tagjait
is hatéves időszakokra választják, így nem lassítanák az ügyintézést egy
kurzusváltással a fenntartói oldalon.
A kihűlési időkre vonatkozóan az uniós tárgyalási álláspont két évet írt volna elő, vagyis a lemondásuk, leváltásuk vagy kinevezési idejük
megszűnése után ennyi ideig nem kerülhettek volna a modellváltott egyetemeket,
egyes kutatóintézeteket irányító alapítványokba. A magyar kormány itt egyéves
időszakot javasolt, és végül is a tervezetbe is ezt foglalták.
Viszont az EB
ezt sem tekintette már kőbe vésett feltételnek.
