Magyarországon a választásokat, legyen az országgyűlési, önkormányzati-,
időközi- vagy európai parlamenti választás, mindig vasárnapi napon tartják, így
2024. június 9-én vasárnap mehetünk voksolni.
Nálunk jövőre egyszerre két választást tartanak ezen a
napon, miután a kormánypárti többségű parlament ezt korábban megszavazta. Így
az önkormányzati és európai parlamenti voksolást dupla kampányidőszak előzi
meg.
A módosítás indoklása ugyanaz, mint az országgyűlési
választások és a kormány által gyermekvédelminek mondott népszavazás esetében,
vagyis hogy ezzel kevesebbe kerül a rendezés, most körülbelül 9-10 milliárd
forinttal.
Spórolás vagy kampányelőny – mi áll az összehangolt EP- és önkormányzati választások mögött?
Az unióban nem ismeretlen a kettős választás, Spanyolországban például sokszor adódik olyan helyzet, hogy az európai parlamenti választásokat egy napon tartják a regionális önkormányzati választásokkal. A spanyol kormány viszont támogatja az Európai Parlament választási reformjait, ellentétben Magyarország politikai álláspontjával.
A választásokat követően az Európai Parlament szavaz az Európai Bizottság - az EU végrehajtó szerve - új vezetőjének megválasztásáról, valamint a biztosok teljes testületének jóváhagyásáról.
A választásokon nemzeti pártok versengenek, ám az európai
parlamenti képviselők megválasztásuk után nemzetek feletti képviselőcsoportok
tagjai lesznek. A legtöbb nemzeti párt európai szintű politikai párthoz
kapcsolódik.
A parlamentnek jelenleg 705 képviselője van. A legkevesebb képviselője, hat, Máltának van. A legtöbb, 96, pedig Németországnak.
A legutóbbi választások alkalmával, 2019 májusában 751
képviselő került be a testületbe, azonban a létszám az Egyesült Királyság
kilépését követően 705-re csökkent. A képviselői helyek elosztását az európai
uniós szerződések határozzák meg.
Az európai parlamenti választásokat az egyes tagállamok
választási szabályai szerint bonyolítják le.
