Jóval magasabb az elutasított, mint az elfogadott
kárigények száma – írtuk meg korábban a Magyar Közút Nonprofit Zrt. tájékoztatása alapján.
Az elutasítás leggyakoribb oka, hogy a károsult nem tudja egyértelműen bizonyítani a gépjárművében keletkezett kárát: a káresemény nem olyan módon történt, ahogy bejelentette, a kárt okozó kátyú nem azonosítható be, vagy a sérülés mértéke nincs arányban a kátyú által okozható sérüléssel stb.
Az egyik megoldás, a kátyúkár biztosítást, amelyet a Magyar
Biztosítók Szövetsége szerint is érdemes pár ezer forintért megkötni.
Mindez jelentősen megkönnyítheti a balesetet szenvedett autós helyzetét, ha
rendelkezik kátyúkár biztosítással. Ebben az esetben ugyanis nem az útkezelő,
hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt.
A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt
az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció,
ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a
megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az
úthibát.
Létezik azonban még egy fontos jogintézmény, amely segíthet az autósoknak, ez pedig a jogvédelmi biztosítás.
A Napi.hu megkeresésére Kovács Szabolcs ügyvéd elmondta:
a jogvédelmi biztosítás és a kátyúkár biztosítás két különböző biztosítás.
A
jogvédelmi biztosítás abban nyújt segítséget a biztosított számára, hogy a
biztosított a jogait harmadik személlyel szemben érvényesíteni tudja.
Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogyha valakinek jogvitája
van, például a károkozó a károsult (biztosított) részére nem téríti meg az
okozott kárt, akkor a jogvédelmi biztosító a biztosítotti jogok érvényesítése
során közreműködik, a gondoskodik felkészült jogi képviselőről és a jogvédelmi
biztosítás feltételei szerint az érvényesítés költségeinek a viselését
átvállalja.
A jogvédelmi
biztosítás előnyei
A jogvédelmi biztosítás különösképpen akkor lehet előnyös,
ha a jogvita jellegéből adódóan egyébként nehezen tudna a károsult felkészült
szakmai segítséget igénybe venni. Ilyen eset lehet például, ha a kár összege
alacsony és bizonytalan, hogy erre tekintettel a károsult, jogvédelmi
biztosítás hiányában, megfelelő jogi képviselőről tudna-e gondoskodni.
A jogvédelmi biztosítás tehát megkönnyíti, hogy a
biztosított a jogait érvényesíteni tudja, funkciója tehát nem az, hogy a
biztosított által elszenvedett kárt a jogvédelmi biztosító megtérítse, vagy
megelőlegezze.
A kátyúkár biztosítást a fentiekkel szemben kiegészítő
biztosításként (jellemzően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás mellett)
vagy önálló biztosításként lehet kötni, és a funkciója az, hogy ha a
biztosított kátyúkárt szenved el, akkor a biztosító megelőlegezi az elszenvedett
kárt a biztosítottnak.
Ez a biztosító fogja a közút kezelőjével szemben
érvényesíteni a kárt, tehát a biztosítottnak nem kell eljárnia az útkezelővel
szemben, ami azonban nem jelenti azt, hogy a biztosító ne követelné meg, hogy
az elszenvedett kátyúkár megfelelően dokumentált legyen.
Ha a biztosító bármely okból nem fizet, akkor a jogi költségek ugyanúgy felmerülnek, mintha nem lenne kátyúkár biztosítása a károsultnak.
Megérik a plusz biztosítások
Összefoglalva, a konkrét tényállástól függ a közútkezelő magatartása,
azonban a károkozók (nemcsak a közútkezelők) tudatában vannak általában annak,
hogy nem fizetésük esetén sok károsult az esetlegesen felmerülő költségek,
időráfordítás és bosszúság miatt nem viszi bíróságra az igényérvényesítést.
Az adott útszakasz kezelőjéről a kira.gov.hu/kira oldalon (Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis) található térképek használatával tájékozódhatunk. Az oldalt az ingyenes regisztrációt követően lehet igénybe venni, friss adatokat tartalmaz. A bejelentés igazolható módon, lehetőleg tértivevényes levél útján történjen.
A perben alperesi (közútkezelői) vitatás esetén a
felperesnek (károsultnak) kell bizonyítani, hogy állítása szerinti módon
következett be a káresemény és a kára összegszerűségét is neki kell
bizonyítania.
Ezek általában szakkérdésnek minősülnek, amire igazságügyi
gépjárműszakértő tud választ adni, akinek a költségét a felperesnek kell
megelőlegeznie és a per végén ezt a költséget az viseli, aki a pert elveszti.
