A társasház és a lakásszövetkezet működése nagyon különböző:
- a társasház nem jogi személy, törvényes működés felügyeletét a jegyző látja el;
- ezzel szemben a lakásszövetkezet egy cég, amely a cégeljárás és a
cégnyilvántartás alanya, tehát egy önálló jogi személy, melynek jogai lehetnek,
és kötelezettségeket szerezhet.
A lakásszövetkezetnél az épület közös részei és a telek a
lakásszövetkezetnek, mint elkülönült szervezetnek a tulajdonában állnak, míg a
lakások a lakásszövetkezet tagjainak tulajdonát képezik. Társasházak esetében viszont
a külön tulajdonba tartozó lakásokhoz, vagy nem lakás céljára szolgáló
helyiségekhez, a közös tulajdonban álló ingatlanrészek tekintetében tulajdoni hányad illeti meg a tulajdonosokat.
A lakásszövetkezetek létrehozásához az szükséges, hogy hét
tag a szövetkezet létrehozásáról megállapodjon, és az általuk elfogadott
alapszabály alapján a gazdasági társaságokhoz hasonlóan a lakásszövetkezetet a
cégbíróság nyilvántartásba vegye. Ezzel szemben társasházat akár egy személy is
alapíthat, és a társasház alapítását célzó alapító okiratot kizárólag a
földhivatalhoz kell benyújtani.
Keverik a társasházat
és a lakásszövetkezetet
A lakásszövetkezetet a speciális ágazatra vonatkozó törvény, és nem a társasházi törvény szabályozza, és különösen nem a Ptk. szövetkezeti része, ám mégis sokszor összekeverik őket, még a bankok, önkormányzati szervek és egyéb szervezetek is
– tudta meg a Napi.hu a pécsi Jókai Lakásszövetkezet elnökétől, Moró Erikától.
A szövetkezeti tulajdonosok, a szövetkezeti tagok választják
a tisztségviselőiket, és nem kell minden kérdésben rögtön közgyűlést, küldöttgyűlést
összehívni. Az egyenlőség elve érvényesül a jogokban, a kötelezettségekben,
valamint az anyagi terhek viselésében.
Megvalósul a választó és választhatóságban, a tulajdon nagyságától független szavazategyenlőségben, hiszen a lakásszövetkezetben a szavazatok mértéke nem a tulajdoni hányadtól függ, hanem mindenesetben lakásonként egy szavazat számít
– hangsúlyozta Moró Erika.
A szövetkezés alapelve az önkéntesség. A tagi felvétel
kérése önkéntes döntésen alapul. A tulajdonosok ösztönzése, hogy kérjék tagsági
felvételüket, lakásszövetkezetenként más és más lehet.
A nemzeti lakásállomány 7,5 százaléka lakásszövetkezeti lakás, amelyekben 750-800 ezer ember él.
Lakásszövetkezet vagy társasház?
A lakásszövetkezetnek saját vagyona van, így nem fordulhat
elő, hogy nincs pénz egy váratlan, nagyobb meghibásodás esetére. A magyarországi
lakásszövetkezetek közül számosan végeznek vállalkozási tevékenységet, amelynek
eredményének felhasználásáról a lakásszövetkezet igazgatósága, küldöttgyűlése
dönt.
Ezzel ellentétben a társasház mindig csak azzal a pénzzel
gazdálkodhat, amit a tulajdonosok befizettek és megtörténhet, ez nem elég a
hirtelen felmerülő munkákra.
A lakásszövetkezetben különböző, ingatlankezeléshez kapcsolódó
szakma képviselői dolgoznak, így építész, gépész, közgazdász, könyvelő. A „több
szem többet lát” elv érvényesülése mellett az ellenőrzés is több lépcsős így
biztosítva a törvényeknek megfelelő működést, a tulajdonosok ingatlanainak
szakszerű kezelését, befizetett pénzeiknek biztonságos felhasználását.
A társasházkezelői tanfolyam három hónapos, ezt követően a
végzett már kezelhet épületeket, igaz, nulla tapasztalattal. Ma Magyarországon
a lakásszövetkezetekben dolgozó vezetők, munkatársak több évtizedes szakmai
tapasztalattal rendelkeznek.
