Az infokommunikációs (ikt) szektor a magyar bruttó hazai termék (GDP) mintegy 12 százalékát adja, és az ágazatban foglalkoztatottak száma az OECD-országok többségével összevetve kiemelkedően magas. Ez a pozíció jó alap ahhoz, hogy az ikt a hazai gazdaság egyik kitörési pontjává váljon. Hiába van azonban az ágazatnak tekintélyes súlya a makrogazdaságban, ha nemzetközi összehasonlításban alacsony a magyar lakosság, valamint a kis- és középvállalati (kkv) szektor körében az ikt-eszközök tudatos használata. Ez a tény pedig meglehetősen korlátozza a kedvező hatások érvényesülését.
Az Európai Unión belüli, illetve a világméretű versenyben Magyarország akkor lehet eredményes, ha ezeket az akadályokat lebontja. Szakpolitikusok szerint ezt a célt szolgálná a már tavaly nyáron körvonalazódni kezdő, de végső formájában csak most publikált Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS). Ez a stratégia az infokommunikációs ökoszisztéma azon kritikus, néhol ingatag elemeire terjed ki, ahol az állam hatékonyan tud közbelépni közpolitikai, szabályozási vagy támogatáspolitikai eszközökkel − de csak akkor, ha feltétlenül indokolt. Például amikor a piaci hibát vagy szűk keresztmetszetet a piac öntörvényű fejlődése nem vagy csak beláthatatlanul távoli időpontban tudná kezelni. Be kell látni azt is, hogy a magyar digitális ökoszisztéma egyes alkotórészei felemás teljesítményt nyújtanak: bizonyos esetekben az átlag felett, máskor meg mélyen alatta.
A fő pillérek közé tartozik a digitális infrastruktúra, amely a digitális szolgáltatások nyújtásához és igénybevételéhez szükséges sávszélességet biztosítja a hírközlési hálózat valamennyi szegmensében. (Idei cél a 100 százalékos alapszintű szélessávú lefedettség, 2020-ra pedig minimum 30 mbps álljon rendelkezésre minden háztartásban.) A fejlesztésben jelentős szerepe lesz az állami tulajdonú MVMNet Zrt.-nek. A cél az, hogy ezeket a fejlesztéseket − a nagyobb piaci szereplőkön kívül − az MVMNet és a több mint 300, magyar tulajdonú kkv végezze el. Az MVMNet ezen túlmenően a 450 MHZ-es frekvencia elnyerésével függetleníteni tudja az állami hálózati szolgáltatásokat a piaci bizonytalanságtól. Ezek a fejlesztések képezik majd az alapját az okos mérők, okos hálózatok elterjedésének.
Továbbá szükséges a lakosság, a mikro-, kis- és középvállalkozások, illetve a köztisztviselők digitális kompetenciáinak fejlesztése is. Mérsékelni kell a digitális írástudatlanságot, aránya 2020-ra csökkenjen 30 százalék alá, növelni kell az alacsony szintű eszközhasználatot, hogy 2020-ra a felnőtt lakosság legalább háromnegyede váljon rendszeres internethasználóvá. El kell érni, hogy a mikro- és kisvállalkozások ismerjék fel az ikt-rendszerek bevezetésével megjelenő üzleti lehetőségeket, illetve a tartósan leszakadók részesüljenek a digitális ökoszisztéma előnyeiből.
A digitális gazdaság létrehozása érdekében fejleszteni kell egyrészt a szűkebben értelmezett ikt-szektor, másrészt az elektronikus szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások külső és belső informatikai rendszereit. Továbbá ösztönözni kell az ikt-val kapcsolatos kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet.
A digitális állam fogalomkörébe a kormányzat működését segítő belső informatikai támogatás, a lakossági és vállalkozói célcsoportnak szóló elektronikus közigazgatási szolgáltatások, valamint az egyéb állami elektronikus szolgáltatások (például egészségügyi, kulturális) tartoznának, beleértve e szolgáltatások biztonsági hátterét is. Magyarország európai viszonylatban komoly elmaradásban van az e-közigazgatási szolgáltatásokban, ugyanakkor hálózati kapacitásunk jelentős előnyt biztosítana. Ezáltal csökkenthető a bürokrácia, a hivatalokban az ügyintézéssel eltelő idő. Az e-kormányzati, e-egészségügyi, e-oktatási szolgáltatások fejlesztése a cél, illetve az intelligens városi és intelligens energetikai alkalmazások használata.
Szerző: Napi Gazdaság
