− Mindenekelőtt beszéljünk arról, melyek a legfontosabb mérföldkövek a BTel történetében.
− A Business Telecom indulásakor a vállalati ügyfélkört célozta meg, amit alapos tapasztalatszerzés előzött meg. Az alapítók 2004 óta voltak jelen a távközlési piacon, az akkori alternatív szolgáltatók termékeit értékesítették vállalatoknak, intézményeknek. Abban az időszakban több mint 400 piaci szereplő működött. Legtöbbjük hatósági áron és szabályozás mellett használta a nagy szolgáltatók hálózatait fix áron, ami önmagában kevés lehetőséget hordozott. A kiugrást a hiánytermékek felismerése, piaci bevezetése, illetve egy innovatív, jövőbe mutató termékkör felállítása alapozta meg. A cég első nagy lépésként kidolgozta a mikrohullámú hálózatok kiépítésének tematikáját. Ezzel lehetővé vált egy-egy településen a távközlési hálózat gyors, hatékony létrehozása, az erre épülő távközlési szolgáltatások fejlesztése. Ez a rendszer ma már több mint száz települést fed le, ahol kivétel nélkül a Business Telecom szolgálja ki telefonnal és internettel az önkormányzatokat és más intézményeket.
A vállalat folyamatos növekedéséhez és a kellő piaci ismertség megszerzéséhez a lakosság felé is nyitni kellett, ezért 2008-ban létrejött a BTel brand, megkezdődött a lakossági igények kielégítését célzó termékfejlesztés. Lényeges elem volt 2010-ben a Vodafone-nal kötött megállapodás, amelynek révén a cég virtuális szolgáltatóként mobilinternettel jelent meg. Egy évvel később pedig a piacon negyedikként elindítottuk a műholdas televíziós szolgáltatást, majd egy év fejlesztés után az egyedülálló műholdas internetet, ami országos lefedettséggel kínál szélessávú internetelérést, megfizethető áron. Ezek az innovációk megállták a helyüket a piacon és biztosítják a BTel számára a fejlődés lehetőségét alternatív szolgáltatóként.
− Milyen forrásokból finanszírozták a jelentős beruházást igénylő fejlesztéseket?
− Az indulástól, 2006-tól évente akadt olyan befektető, aki a cégnél készpénzes tőkeemelést hajtott végre, financiális hátteret biztosítva az innovációhoz, a hálózatépítésekhez. A kft.-ből nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulásról és a tőkepiacra lépésről 2011-ben született döntés, illetve akkor indult el az első vállalati kötvényprogram is. Ez újabb nagy feladat elé állította a céget, hiszen egyrészt a transzparencia alapkövetelménye mellett, hitelesen kellett elfogadottságot kivívni a tőkepiacon, másfelől folyamatosan biztosítani kellett az innovációt, a fejlődést és a finanszírozást.
− Elégedettek a tőzsdei jelenlét eredményével?
− A piac általában előítéletes a kkv-szereplőkkel szemben, ami az utóbbi évek eseményeit figyelembe véve nem egészen alaptalan. A legtöbb cég csupán egy tervvel és elenyésző forrásokkal érkezik a tőzsdére, a későbbi sikert pedig semmi nem garantálja. A BTel már öt éve nyereséges vállalatként, jól működő, biztonságos üzleti modellel lépett a tőkepiacra, olyan üzletpolitikával, amelynél látható, hogy a tőkepiaci források futamideje, kamattartalma bőséggel fedi a befektetéseket. Az elmúlt három év a bizonyításról szólt. A vállalatba vetett bizalmat és a hitelességet igazolta a kilenc sikeres kötvénykibocsátás és egy részvénykibocsátás. Nemrég került sor a második kötvény teljes tőke- és hozamkifizetésére − ez a vállalat eddigi legnagyobb egyben lévő kötvénycsomagja volt.
− A BTel papírjaival jelenleg sztenderd kategóriában kereskednek a BÉT-en. Mit hozhat a jövő?
− A BÉT visszaigazolása alapján a vállalat mind a két vizsgált félévben megfelelt a prémium kategória valamennyi feltételének, így a következő átsoroláskor, márciusban a papírok átkerülhetnek ebbe a kategóriába. A kereskedési napok számát tekintve a papírok kereskedése 100 százalékos. A BTel az elmúlt nyolc hónapban a hat legnagyobb forgalmú papír között szerepelt, a sztenderd kategóriát pedig magasan vezette. Van esély arra is, hogy a BTel Magyarország indexét igazító értékpapírrá válhasson. A BUX indexbe kerülés feltételeinek a lefolytatott vizsgálat alapján szintén megfelelünk, a körülmények és a háttér nem lehetne ennél kedvezőbb egy ilyen minőségű papír bekerülésére. A BTel a napi forgalomra visszabontva a jelenlegi indextagok egy részénél is súlyosabb papír lehetne. A végső döntést ezzel kapcsolatban természetesen a BÉT indexbizottsága fogja meghozni
− Miként kerül egy magyar kkv a frankfurti értéktőzsdére?
− A vállalatvezetés már tavaly eldöntötte, hogy a BTel az XPrime termékkel nagy és dinamikus nemzetközi terjeszkedést hajt végre az idén. Ehhez a stratégiai lépéshez tökéletesen illeszkedik, hogy Európa második legnagyobb tőzsdéjén is ott legyenek a papírjaink. A tavaly augusztusi listázás jelentősége abban rejlett, hogy idén már nem kell a tőzsdei építkezésre koncentrálnunk, van egy stabil másodpiacunk, ami hosszú távon biztosítja a papírok likviditását. A megszerzett források adják a már megnevezett három, illetve további, meg nem nevezett három országban történő piacnyitás alapját. A részvényesek két oldalról kaphattak pozitív impulzust: a BÉT mellett a frankfurti tőzsdén is lehetséges a kereskedés. Pozitív képet fest, hogy a BTel két éves tőkepiaci múlttal és a vállalat működésével képes volt bekerülni egy olyan nehezen befogadó, konzervatív piacra, mint a német, ahol megállta a helyét. A kiváló minőséget jelzi, hogy a vállalat átesett a BAFIN szigorú engedélyeztetési eljárásán, amelynek során működését teljes mélységében megvizsgálták és átvilágították.
− Mi különbözteti meg a céget a telekommunikációs szektor többi szereplőjétől?
− A vállalat egyetlen termékkel nem rendelkezik, amivel távközlési szolgáltató rendelkezhet: ez pedig a mobil hangszolgáltatás, amelynek elindításáról továbbra sem tettünk le. Ezen kívül minden szolgáltatástípus elérhető, a műholdas szélessávú internet viszont senki másnál nem létezik. Ebből a szempontból egyedi is a vállalat. Nagyon kevés az olyan távközlési szolgáltató, amely mindennel rendelkezik. Általában mindenkinél hiányzik valami a palettáról. A BTel nem tör az inkumbensek babérjaira, sem ügyfélszámban, sem erőben nem tudja és nem is szándékozik legyőzni a multicégeket. A stratégiai cél a fehér foltok megtalálása az innovációkkal, a szolgáltatások minőségének és mennyiségének versenyképesen tartása, ami a portfólió tekintetében sikerült is. A vállalatvezetés szerint a BTel ma Magyarországon messze a legnagyobb lehetőségeket hordozza.
− Hogy alakul az ügyfélkörük?
− A cég jelenleg mintegy százezer háztartást szolgál ki, az ügyfelek 73 százaléka lakossági, fennmaradó hányaduk vállalati, de az árbevétel 48 százaléka az utóbbiaktól származik. A kötvénypiacról szerzett forrásokból tavaly és egy évvel korábban öt akvizíciót végeztünk. Négy az ügyfélállomány bővülését, egy pedig technológia, pontosabban know-how megszerzését szolgálta. Több százmillió forint értékű beruházással létrejött egy háttérszerverpark is, ami már lehetővé tette a felhőalapú szolgáltatásokat, illetve a komolyabb szintű vállalati kiszolgálást. Tavaly tavasztól a BTel termékköre már nem csupán távközlési, sokkal inkább komplett infokommunikációs szolgáltatás, ami kedvező feltételeket teremt a vállalatoknak, ezért az utóbbi időszakban nagy dinamikával fejlődik a vállalati ügyfélkör. A fejlődés alapját a technológiai know-how adja. A műholdas rendszerrel a vezetékes infrastruktúra nélküli helyeken is elérhetővé válik a szélessávú internet, illetve a legtöbb létező innováció. Ez lehetővé teszi, hogy a partnerek költséghatékonyabban működhessenek, ami egy vállalatnál 20−40 százalékos költségmegtakarítást jelent és az üzlet szempontjából további értékeket is nyújt. A publikált tervek között szerepel, hogy a BTel hozzávetőleg két és félszeresére növekszik ebben az évben. Ezt alátámasztja az XPrime bevezetése, ami reklámozás nélkül tíz nap alatt tíz százalékkal növelte a vállalat ügyfélkörét.
− Mire alapozták az XPrime ambiciózus növekedési terveit?
− A vállalatvezetés rendszerint óvatosan alultervezi a tényleges teljesítményt. Az XPrime bővülési terve a reklámpszichológiára épít: az ingyenességhez jó minőségű és kényelmes szolgáltatást kapcsol, ami alkalmas arra, hogy tömegesen vonzza a felhasználókat. Ez pedig értékes bázist jelent a reklámozói közeg számára, ismert adatokkal, célzott reklámok fogadására alkalmas közönséggel. Az új szolgáltatás egyfelől dinamikus ügyfélszámbővülést, másfelől a költségeket részben vagy egészében fedező reklámozói piacról származó bevételt generál. Az online reklámpiac ma a legdinamikusabban fejlődő szegmens.
− Mit gondol a szkeptikus véleményekről, amelyek szerint kevés az ügyfelük a hatékony reklámozáshoz, és az XPrime nem képes a megfelelő célcsoportok elérésére?
− A világon mindig, mindenhol akadnak szkeptikusok. A társaság hisz az új szolgáltatásban, amit az eddig elért eredmények csak megerősítettek. Ahhoz, hogy a reklám értékes legyen, szükség van az ügyfelek megfelelő számára. A vállalat rövid távú feladata, hogy megtalálja a megfelelő összhangot. A BTel ügyfélbázisa jó minőségű, értékes, jórészt Budapestre, a megyeszékhelyekre, a városokra koncentrálódik és az XPrime bevezetése óta rohamosan bővül. Az ügyfelek azért jönnek, mert ezt a típusú szolgáltatást szeretnék igénybe venni. A legmagasabban kvalifikált online reklámhelyek 2−300 ezer megjelenést képesek biztosítani, ehhez nekünk hozzávetőleg meg kell kétszereznünk az ügyfelek számát. A cél az, hogy az ügyfél és a reklámozó is megtaláltja a kedvező lehetőséget. A hirdetők nem napidíjat fizetnek a reklámért. Ahhoz, hogy a pénzüket elköltsék, valamiféle a reklámmal kiváltott interakció szükséges. A prémium-, illetve luxusmárkák várhatóan nem az Xprime-on fognak reklámozni. Az XPrime a fogyasztói piramis alsóbb és középső, minőségi rétegét egyaránt célozza. A vállalat rendelkezik átfogó ügyfélminőségi felméréssel, amely segít abban, hogy a hirdetések pontosan a célzott ügyfélkörhöz jussanak el, kontrolláltan, biztosítva a hatékony reklámozást.
− Miként tervezik a külföldi térhódítást?
- A napokban Németországban, Ausztriában és Szlovákiában alakulnak meg a csoport leányvállalatai. Ezt követi az irodák, illetve az operáció felállítása, ami a terv szerint az első negyedév végére megvalósul. Ez érinti az alaphálózati szolgáltatói szerződéseket, a szükséges szolgáltatási engedélyek megszerzését, és áprilistól mindhárom országban megkezdi működését a leányvállalat. A cégek szinte ugyanazzal a termékpalettával indulnak, mint idehaza. A kis eltérés egyedül a mobilszolgáltatásból adódik. Magyarországon rendelkezünk szerződéssel mobilinternet-szolgáltatásra, ezt azonban minden országban egyedivé kell tenni, mert sehol sem esik szabályozott piaci kategóriába. Mindenhová eljuttatjuk a mikrohullámú technológiát és a meglévő licencjog alapján a műholdas technológiát. Egy későbbi lépcsőben ott is megpróbálunk megállapodni a mobilszolgáltatókkal arról, hogy internet- és mobilszolgáltatásokat tudjunk nyújtani. A nemzetközileg jogvédett XPrime pedig szintén minden célországba eljut. A technológia külföldön az itthon már kialakult rendszer alapján épül fel, emiatt ott dinamikusabb fejlődésre is számít a vállalatvezetés.
Szerző: Napi Gazdaság
