BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 -2,16 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Csiszolásra szorul az új munkatörvénykönyv

A munkáltatók nagyobb mozgásteret, rugalmasságot vártak az új munkatörvénykönyvtől (Mt.), a szakszervezetek inkább a munkaszervezési problémáktól féltek az alkalmazása kapcsán. Az elmúlt egy év alatt mindkét fél várakozásait igazolta az élet.

2014. február 27. csütörtök, 00:00

Kiss Melinda Katalin

A vállalkozások szempontjából összességében kedvező hatása volt az új munkatörvénykönyvnek, mivel a piaci körülményekhez igazította a munkajogot, az új kódex a mikro-, kis- és középvállalkozások speciálisabb igényeihez is jobban illeszkedik, sokkal rugalmasabbá vált a szabályozás − mondta a Napi Gazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. A  munkaadók által leginkább kihasznált változások közé a munkaidő-gazdálkodás és a rendkívüli munkavégzés új szabályait sorolta, valamint azt, hogy a felek a törvény számos pontjától − mint a szabadságok kiadása, a túlóra szabályozása vagy a kártérítési felelősség − eltérően is megállapodhatnak a munkaszerződésben. A szakszervezeti tisztségviselők számának munkáltatói kérésre való csökkentése kapcsán megjegyezte, hogy a VOSZ-ban nem tapasztalták, hogy emiatt romlott volna a szakszervezetekkel való együttműködés jellege, minősége.

A kereskedelemben és a vendéglátásban a legpozitívabb a pótlékszabályok átalakítása és a rugalmas munkaidőkeret bevezetése volt − mondta Antalffy Gábor, a Kisosz elnöke. Szerinte az új Mt. már egy rugalmasabb, modernebb munkapiac törvénykönyve lett, ami nemcsak a munkavállalók, de a vállalkozások piaci bizonytalansághoz való alkalmazkodását is segíti. Bár a vállalkozások nem alkalmazzák, a kereskedelemben a letét kilátásba helyezése szintén javította a munkavállalói felelősségérzetet. Az ágazat vállalkozásainak helyzetét hosszabb távon nem az Mt., hanem az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak még rugalmasabbá tétele javíthatná − a vásárlóerő növekedése mellett.

A lapunk által megkérdezett szakszervezetek épp a munkaidő-szervezésben, a pótlékok szabályozásában bekövetkezett változásokat kifogásolják. Buday Pálné, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete alelnöke szerint a csak este 6-ig nyitva tartó boltok dolgozói fizetése csökkent az elveszett délutáni pótlék miatt. Egyre gyakoribb, hogy nap helyett órában számolják a szabadságokat a munkaadók, és ha a dolgozó 8 óránál hosszabb műszakba van beosztva a szabadnap alatt, a különbözetet le kell dolgozni. A vasárnapi munkával kapcsolatos Kúria-állásfoglalás miatt vasárnapi pótlékot jelenleg csak ott kapnak a dolgozók, ahol ezt kollektív szerződés rögzíti − mondja Spiegelné Balogh Lívia, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Terjed az elszámolási időszak alkalmazása is, és egyre gyakoribb, hogy csak határozott idős szerződéssel foglalkoztatnak a munkaadók. Szerinte érdemes lenne a munkavállalói érdeket is figyelembe véve ésszerűsíteni az Mt. egyes passzusait.

"Több ponton is a munkavállalóknak kedvezően változott az Mt., de ez nincs egyensúlyban a szigorításokkal. Az új kódexet a válság hatásainak ellensúlyozásával indokolta a kormány, mivel azonban már a kabinet szerint is megindult a kilábalás, ezért a szigorra sincs szükség, és módosítható az Mt. is" − mondta Gaskó István, a Liga elnöke. A konföderáció 2013 szeptemberében 20 pontos módosító javaslatot adott át a VKF-ben a szociális partnereknek, akik elutasították a megtárgyalását a béregyeztetés alatt. Gaskó szerint elkerülhetetlen, hogy az idén ezt újra napirendre tűzzék, s a szükséges módosítások januártól hatályba lépjenek. Az egyik legsúlyosabb konfliktust az okozza, hogy a többségi állami tulajdonban lévő vállalatoknál a kollektív szerződések − szerintem alkotmányellenesen − nem térhetnek el a munka törvénykönyvétől − mondta Gaskó.

Szerző: Kiss Melinda

Napi Gazdaság
Napi Gazdaság

Ez is érdekelhet