Tavaly összességében csaknem hatszázmillió forint bírságot fizettek a cégek, mert tájékoztatásaikkal, hirdetéseikkel, reklámjaikkal megtévesztették a fogyasztókat − tudtuk meg a Gazdasági Versenyhivataltól (GVH), ahol azt is elmondták, hogy a fogyasztókat megtévesztő kereskedelmi gyakorlat miatt 2013-ban 62 eljárást indítottak. Egy évvel korábban ez a szám jóval alacsonyabb volt, hisz 2012-ben csak 19 esetben indítottak ilyen okból eljárást. A hivatal tavaly ebben a témában 61 eljárást zárt le, ezek közül 52 esetben állapította meg a jogsértést és ezért több mint 587 millió forint bírságot szabott ki. Ráadásul ez a szám még növekedett is az előző évhez képest, hiszen 2012-ben fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat témában lezárt ügyek száma ötven volt, a kiszabott bírság összege pedig nem érte el az 540 millió forintot. Az utóbbi időszakban a gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos tájékoztatások ügyében, illetve a fogyasztói csoportok tevékenységével kapcsolatban indult nagyobb számú eljárás, de több más területen is folyamatosan indultak vizsgálatok − tájékoztatta a Napi Gazdaságot Gondolovics Katalin, a GVH szóvivője.
Egyes kommunikációs eszközöknél eltérő jellegű problémák jelentkezhetnek: a televízióreklámok, óriásplakátok esetében az apró betűs rész, az "akár" szó használata (ami nem mentesíti a vállalkozást az állítás igazolása alól), a kiegészítő feltételek közlése okozhat gondot. Más eszközöknél, például újságcikkeknél problémás lehet, hogy egyáltalán igaz-e az abban szereplő állítás, megfelelően fel van-e tüntetve, hogy szerkesztői tartalomról vagy reklámról van-e szó. A hatásköri szabály miatt a verseny érdemi érintettségét nem eredményező eszközökkel (például a helyi szórólapokkal) kapcsolatos problémák elsődlegesen nem a GVH-nál jelentkeznek.
Szerző: Diószegi József
