A kormányzati energiapolitika egyik fő célja az ellátás biztonságának a növelése és az energiafüggőség enyhítése. Ennek szellemében a magyar állam 2011 júliusában megvette a Szurgutnyeftyegaz orosz olajipari vállalattól a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagját, 1,88 milliárd euróért. Az energetikai cég részvényeinek darabjáért 22 400 forintot fizetett; azt a már korábban lehívott és el nem költött IMF-hitel fedezte, így e kiadás az államadósságot nem növelte. A múlt év őszén pedig az állam 281 milliárd forintért megvásárolta az E.Ontól a központi magyar gáznagykereskedő, illetve -tároló társaságot. Tavaly decemberben a Gazdasági Versenyhivatal rábólintott, hogy az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. egyedüli irányítást szerezzen az MMBF Földgáztároló Zrt.-ben. A visszaszerzett földgáztározók a legnagyobbak a térségben, így hazánk az évi tízmilliárd köbméter gázfogyasztásából hétmilliárd köbmétert maga tud tárazni.
A kormány célja, hogy az összes magyarországi gáztározó állami kézben legyen. Tavaly decemberben az MVM Zrt. közgyűlése egyhangúan döntött a Főgáz Zrt. 49,83 százalékos pakettjének megvásárlásáról: az eladó RWE 41 milliárd forintot kap, az ügylet zárása ez év június végéig valósul meg. A legújabb stratégiai lépés az energiabiztonság jegyében, hogy két új atomerőműblokkot épít Pakson a Roszatom orosz vállalat. A beruházáshoz az oroszok 3000 milliárd forintos hitelt adnak harmincéves futamidőre, amihez a magyar félnek még 750 milliárd forint önerőt kell tennie. Ám a teljes költség ennél is magasabb lehet. Az építkezés jövőre kezdődhet, az első blokk 2023-ban kezdheti meg működését.
A kormánynak átfogó elképzelései vannak azzal kapcsolatban is, hogy a közműcégek működési feltételeit nonprofittá tegye. Erre Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában is kitért, hangsúlyozva, hogy a rezsicsökkentés megvédésének és folytatásának egyik legfontosabb eleméről van szó. Szerinte az alacsonyabb rezsi révén versenyképesebbé válik az ország, a lakosságnak pedig biztonságot nyújtanak a mérsékelt árak. Hangsúlyozta: jelentősen alacsonyabb energiaárakat csak szabályozással lehet elérni, a verseny nem hozza meg a kívánt eredményt. Ebben egész Európának példát kíván mutatni a kabinet. Szerinte fel kell venni a kesztyűt az unióval, a kormánynak meg kell védenie az elképzeléseit.
A nonprofit szolgáltatókról korábban már Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vagyonpolitikáért felelős államtitkára is beszélt lapunknak (Napi Gazdaság, 2014. január 24.). Elmondta: az állami szerepvállalás a közműcégek esetében a legfontosabb, hiszen azok kiemelt stratégiai jelentőséggel bírnak. Szerinte a témában születendő törvény rendszerbe fogná a szolgáltatókat, amelyek monopolhelyzetben lévő nonprofit vállalatként működnének majd, vagyis a keletkező nyereséget visszaforgatnák például a szolgáltatás színvonalának emelésébe, a minőség javításába vagy a biztonság növelésébe. Ezt az új típusú vagyongazdálkodást − fogalmazott az államtitkár − csak a nonprofit törvényi szabályozás fogja tudni kezelni, mert addig, amíg piaci alapokon próbáljuk működtetni az ilyen ágazatokat, jöhet Brüsszel a tiltott állami támogatás fenyegetésével.
Szerző: Fokasz Oresztész
