Kisebb pánikot okozott a megunt dolgaikat az interneten árusítók között, hogy a Kúria múlt héten nyilvánosságra hozott határozata szerint a 2012-ig értékesített ingóságok után be nem fizetett adó miatt lényegében bárkit felkereshet az adóhatóság. A Kúria jogegységi határozatában mondta ki, hogy 2011. december 31-éig akkor is üzletszerűnek számít az ellenérték fejében végzett ingóságok értékesítése, vagyis például a vaterázás, ha a magánszemély nem kért adószámot − számolt be az Adózóna. Korábban ebben a kérdésben nem volt egységes véleményen a Kúria két pénzügyi ítélkező tanácsa: az egyik szerint nem volt üzletszerű az ilyen tevékenység, a másik szerint meg az volt. Ami azért nem mindegy, mert ha üzletszerűnek számít a tevékenység, az azt jelenti, hogy kellett volna rá adószámot kérni és adózni is kellett volna utána. Mivel a 2011. december 31-e előtti ügyletek egy része (öt éven belül) még nem évült el, ezért aki akkoriban vaterázott például, és nem volt adószáma, nem fizetett adót, azt most simán előveheti és megbírságolhatja emiatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Igazán félniük ugyanakkor csak azoknak és csak akkor kell az adóhatóságtól, akik esetében az ellenőrzések során bebizonyosodik, hogy bár ezt a tevékenységet üzletszerűen folytatták, az adókötelezettségüket nem az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint teljesítették. A NAV sajtóosztályán annyit közöltek lapunkkal, hogy az adóhatóság éves szinten több ezres nagyságrendben végez adó-ellenőrzési tevékenységet az e-kereskedelemben, ami évek óta kiemelt ellenőrzési irány.
A Kúria mostani döntése egy 2012 előtti állapotot rögzített, ami az akkori felhasználókat érintheti. Az e-kereskedelem adózásával kapcsolatos kaotikus állapotok − erre az időszakra vonatkoztatva − egy fokkal tisztábbak lettek, hiszen egy három évvel ezelőtti helyzetet igyekeztek most helyretenni − közölte lapunkkal Bakonyi Attila, a Vaterát is tulajdonló Allegro Group kommunikációs vezetője. Hozzátette: tavalyelőtt viszont bevezették a 600 ezer forintos jövedelmi összeghatárt, amely alatt még üzletszerű értékesítésnél sem szükséges adózni, így például a mostani felhasználókat nem feltétlenül érinti ez a döntés. A Vatera nem tudja megmondani, hogy hány jelenlegi és korábbi felhasználója lehet érintett az ügyben.
Éves szinten hatszázezer forint bevétel alatt tehát nem kell bevallani az ingó vagyontárgyak értékesítését. Akad azonban egy másik szabály is: ha az értékesítésből származó jövedelem (vagyis a beszerzési érték és az eladási érték különbözete) kevesebb mint évi 200 ezer forint, akkor sincs adókötelezettség. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy mi van abban az esetben, ha nem lehet tudni a beszerzési értéket. Ilyenkor amennyiért eladta az árut, annak a 25 százaléka után kell adót fizetnie az eladónak, feltéve, ha ez a 25 százalék több mint kétszázezer forint. A gyakorlatban tehát azon termékeket, amelyek tulajdonosa nem emlékszik a beszerzési értékre, 800 ezer forintos bevételig adómentesen adhatják el. Az adó mértéke egyébként a jövedelem 16 százaléka, de csak akkor kell ténylegesen befizetni, ha eléri a 32 ezer forintot, vagyis ha az éves jövedelmünk több volt, mint 200 ezer forint. Aki tartósan, rendszeresen árul az interneten, annál felmerülhet az üzletszerű tevékenység lehetősége, ami már megint más elbírálás alá kerül. Ha valaki üzletszerűen végzi a tevékenységet, az gazdasági tevékenységnek minősül. S ha eléri az évi hatszázezer forint bevételt, akkor már nem csupán a 16 százalékos szja-t kell megfizetnie a teljes jövedelme után, hanem még 27 százalékos áfa is terheli. Ezen felül az egész szja-t is meg kell fizetni, nem csak a 32 ezer forint feletti adóösszeget.
Szerző: Wiedemann Tamás
